Ipolyi Arnold nagyváradi püspökről, tudós papról szóló kötetet mutattak be Budapesten

Kultúra – 2025. február 12., szerda | 15:50

Ipolyi Arnold (1823–1886) emlékezete címmel a tudós pap értékteremtő, értékmegőrző életéről és munkásságáról jelent meg kiadvány, amelyet február 6-án mutattak be Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében.

A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) szervezésében könyvbemutatón ismertették az Ipolyi Arnold (1823–1886) emlékezete című kötetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

Születésének 200. évfordulóján az Egri Főegyházmegyében konferenciával emlékeztek Ipolyi Arnoldra, aki 1860-tól 12 éven át a főegyházmegye papjaként szolgált. A most megjelent kötet a 2023 októberében tartott konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartalmazza.

A budapesti könyvbemutatón megjelenteket Zombori István történész köszöntötte, rámutatva arra, hogy a kötet hozzájárul ahhoz, hogy Ipolyi Arnold munkássága és jelentősége teljesebb képet adjon és fennmaradjon az utókor számára.

Ternyák Csaba egri érsek arról beszélt, hogy mit köszönhet Eger Ipolyi Arnoldnak. XVI. Benedek pápa költői kérdését idézve, miszerint ha Európából elvennénk azt, amit a kereszténység adott kultúrában, művészetekben, építészetben, a zenében, akkor vajon mi maradna, a főpásztor kiemelte: a kereszténység talaján született meg az az Európa, amelyben élünk.

Ha Egerre alkalmazzuk ezt a mondást, akkor is helytálló, hogy vajon mi maradna Egerből, ha elvennénk azt, amit a Katolikus Egyház adott hozzá. Ipolyi Arnold is sokat tett a műemlékvédelem, a művészetek pártolásáért, valamint az egyetemen is bevezetett néhány képzést. A bélháromkúti (ma Bélapátfalva – a szerk.) apátsági templom első részletes leírását is neki köszönhetjük – tette hozzá az egri érsek.

Csorba László történész Ipolyi Arnold levelezéseiről szólva hangsúlyozta, hogy grafomán korszakban élt a tudós pap. A levelekből a köztörténeti folyamatok apró mozzanatait, valamint személyiségnek az írásban megnyilvánuló képét is rekonstruálni lehet.

Szulovszky János történész, a kötet szerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a mai kor tudása alapján, hanem a korabeli ismeretek szerint kell értékelni elődeink munkásságát. „Hiszem, hogy a Szentlélek vezette Ipolyit. Azért tudott észrevenni olyan dolgokat, amit mások nem láttak meg, mert hűséges és engedelmes eszköze volt a Szentléleknek. Nyitott volt a múltra, sokat olvasott, Bécsben tanult, ahol a világegyházban, nagy rendszerben, nagy távlatokban gondolkodtak. Ez hatott életére és munkásságára.”

Ipolyi Arnold egri kanonok, váradi püspök, művészettörténész, történész, tudományos író, néprajzkutató, régész, műgyűjtő, akadémikus, a corvinák kutatója és megtalálója volt. Nevét műgyűjtőként is beírta Európa múzeumtörténetébe, amikor egyedülálló festészeti kollekcióját Magyarország két rangos közgyűjteményének, a Szépművészeti Múzeumnak és az esztergomi Keresztény Múzeumnak a létrehozására ajánlotta fel. 1886. február 18-án nagyváradi püspökké nevezték ki, mely széket július 12-én foglalta el. Mindössze öt hónap múlva, december 2-án elhunyt. Teljes hagyatékát az Egyháznak adományozta. 1919-ig az egyik legnagyobb nemzeti gyűjteményként tartották számon, mely Nagyváradot beemelte a nemzetközi múzeumi körforgásba.

Szöveg: Pap Ildikó

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Szent István Televízió/Vozáry Róbert

Magyar Kurír

#egyházmegyék #egyháztörténet #könyv- és filmajánló #papi hivatás

Kapcsolódó fotógaléria