Ismét látható a 39. gyalogezred emléktáblája a debreceni székesegyházban

A sajtótájékoztatón a katonák elmozdították helyéről a gyóntatószéket, így a 39. császári és királyi gyalogezred emléktáblája két hétig látható lesz a nyilvánosság számára. A későbbiekben elkészítik a tábla másolatát, amelyet a templom külső homlokzatán helyeznek majd el.

Orosz Lőrinc, a Szent Anna plébánia prépost-plébánosa örömét fejezte ki a MH 5. Bocskai István Lövészdandár és a Szent Anna plébánia között elkezdődő együttműködésért. Elmondta, az emléktáblát, amely a 39. gyalogezred elesett katonái helytállására, hűségére és vitézségére emlékeztet, 1880. augusztus 9-én állították a Szent Anna-templomban. A plébános utalt az írásos visszaemlékezésekre, amelyek szerint már az I. világháború előtt voltak helyőrségi szentmisék a Szent Anna-templomban. A Fájdalmas Szűzanya-kápolnában lévő feszületet pedig a hagyomány a hadba vonulók keresztjének nevezi, amely előtt a frontra indulók együtt imádkoztak családjukkal. Az utókornak is nagy tanúság az emlékezés, annak felidézése, hogyan indultak harcba a fiatal katonák, akik közül sokan soha többé nem tértek vissza – tette hozzá a plébános.

Polyák András alezredes, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár törzsfőnök-helyettese elmondta: fontos, hogy ápoljuk és továbbadjuk elődeink emlékét. A táblán felsorolt évszámok, helységnevek, nevek által emberek, családok, katonák sorsai jelennek meg. Az alezredes a 39. gyalogezred és Debrecen kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy a Mária Terézia által kiadott pátens értelmében gróf Pálffy János megbízást kapott egy magyar gyalogezred megalapítására, így jött létre 1756. december 15-én a 39. császári és királyi gyalogezred, amely 1757 júniusában indult először a harctérre. 1809-ben Debrecen lett a toborzóközpont, ekkortól mondható a 39. gyalogezred a város háziezredének. Polyák András szintén kiemelt eseményként említette meg az 1848-49-es szabadságharcot, hiszen a gyalogezred egyik gránátos százada az elsők között volt, akik átálltak a forradalom és szabadságharc oldalára. Az 1866-os olasz és osztrák háborúban az ezred nagy veszteséget szenvedett: mintegy ötszázhúsz fő legénység, és huszonnégy tiszt halt meg egyetlen ütközet során. Ekkor érdemelte ki bátor helytállásával az ezred a sárga csapatzászlót, amellyel az Osztrák-Magyar Monarchia 102 gyalogezredéből mindössze 4 ezred bírt. A székesegyházban található emléktábla az 1757 és 1878 közti időszakban elesett hősöknek állít emléket. Az ezred ezt követően még számtalan csatában, valamint az I. világháborúban is részt vett, míg 1918. november 20-án, a monarchia felbomlásával az ezred története is véget ért.

Magyar Kurír