Isten általunk akar áldássá lenni – Magyarok Nagyasszonya ünnepét tartották Nyíregyházán

Hazai – 2024. október 10., csütörtök | 15:37

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház búcsúünnepét október 8-án tartották. A szentmise szónoka és főcelebránsa Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök volt. A közösséggel együtt ünnepelt Bosák Nándor nyugalmazott debrecen-nyíregyházi püspök is.

Az Anyaszentegyház csodálatos bölcsessége és ajándéka, hogy az év két legszebb hónapját, a májust és az októbert a Boldogságos Szűzanyának szenteli.

Májusban virágba borul, éled a természet, és októberben – bár már sárgulnak a levelek, amely kicsit az elmúlásra hangolja a lelkünket – a legszebb színekben pompázik, és arra mutat, hogy ne csak a földi életre figyeljünk, hanem legyen előttünk az örök élet valósága – fogalmazott beszédében Palánki Ferenc megyéspüspök.

Májusban a loretói litániát imádkozzuk, októberben pedig a rózsafüzér imádkozásával ismételgetjük az angyal szavait: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál” (Lk 1,28). Ha ezeket a szavakat ízlelgetjük, rádöbbenhetünk arra, hogy mi is mindannyian megajándékozottak vagyunk, bennünk van az isteni élet, az örök élet ajándéka.

Isten kegyelméből az ő fiai vagyunk. „Nem vagy tehát többé szolga, hanem fiú, és ha fiú, akkor Isten kegyelméből örökös is” (ld. Gal 4,4–7), az örök élet örökösei. Ha valaki vagyont vagy bármit örököl, örül neki, de az mindig elvész, az isteni örökség viszont soha nem vész el. Ezért vagyunk mi is megajándékozottak, és Isten úgy akar ránk, szeretett gyermekeire nézni, hogy mi is telve legyünk kegyelemmel.

Jó lenne minden reggel úgy ébredni, hogy az Úr velünk van! „Veled van az Úr!” – mondja Gábor angyal Máriának.

Olyan jó lenne, ha gyakran eszünkbe jutna, hogy Isten így szól hozzánk: Én veled vagyok, ott akarok lenni, ahol te vagy; általad akarok működni; azt szeretném, ha az én szeretetemet, örömhíremet vinnéd az emberek közé, hogy megérezzék, áldás van rajtad, és rajtad keresztül rajtuk.

„Áldottabb vagy minden asszonynál.” Tagadhatatlan, hogy ezt nem tudjuk elérni, de azt igen, hogy mi is áldottak legyünk. Ki az igazán áldott? Az, aki áldás tud lenni a másik ember számára. Áldássá kell válnunk, hogy a mi életünk gyümölcsei is megteremjenek. Melyek ezek a gyümölcsök?

„Akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek” (ld. Sir 24,23–31) – mondja a próféta Máriáról. Mária életének ezek a gyümölcsei. A mi életünknek is ez kell hogy legyen a gyümölcse. Fáradozzunk az Isten ügyéért, hogy el tudjuk kerülni a bűnt, és akkor megmaradunk a kegyelem állapotában, vagyis egyre jobban telve leszünk kegyelemmel. Ennek a gyümölcse pedig, hogy az életünkkel rá tudunk világítani az isteni szeretetre, az örömhírre, az evangéliumra, és ez lesz az örök élet nyeresége.

Mária nem magával van elfoglalva, hanem mindig velünk foglalkozik. Aki karriert akar építeni, annak magával kell foglalkoznia. Mária különlegessége, hogy teljesen nyitva volt a szíve Isten ajándéka előtt, teljesíteni akarta Isten akaratát.

Mária ezen az ünnepen is velünk foglalkozik, azt szeretné, hogy a mi nemzetünkben, az egyházmegyénkben is egyre többen felfognánk, amit Isten akar, megnyitnánk a szívünket az ő kegyelme előtt, hogy áldásának hordozói, továbbadói lehessünk, és megteremjük a szeretet gyümölcsét.

Ezzel a bizalommal kérhetjük Máriát nemcsak májusban és októberben, hanem életünk minden napján, hogy „imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján”.

Seregély István egri érsek keresztúti elmélkedésében olvassuk: „Kétszer látjuk Máriát, Betlehemben és a Golgotán, amikor a Fiát karjában tartja. Kétszer köszöntjük Máriát, májusban, amikor virulni kezd az élet, és októberben, amikor látjuk az elmúlást. És kétszer kérjük Máriát, hogy imádkozzon értünk, most és halálunk óráján.”

Magyarok Nagyasszonya ünnepén kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, hogy soha ne felejtsük el azt, hogy ő foglalkozik velünk, fontosak vagyunk neki, s bár nem vagyunk különbek, mint a többi nép, de rosszabbak sem. Viszont

a mi lelkiségünkben Szent István, első szent királyunk óta a Mária-tisztelet mindig is különleges volt. Őrizzük meg ezt, adjuk tovább, és kérjük Máriát, imádkozzon értünk most és halálunk óráján!”

– zárta elmélkedését Palánki Ferenc püspök.

A nyíregyháza-jósavárosi Szent Imre-ppébánia oldallagos ellátása 2024 augusztusától a főplébánia feladatkörébe tartozik. Így Csordás Gábor, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház plébánosa az ottani egyházközség jelen lévő híveit, valamint a Szent Imre köznevelési intézmény diákjait, vezetőit is köszöntötte az ünnepi szentmisén.

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház ez év augusztusában ünnepelte felszentelése 120. évfordulóját. A templomot Samassa József egri érsek építtette pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából, és ő maga szentelte fel 1904. augusztus 20-án.

Illyés Gábor történész összefoglalója a templom történetéről, korabeli fotókkal illusztrálva ITT található.

Szöveg: Kovács Ágnes

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Rózsafüzér imádság a szentmise előtt