Isten angyalai – A Római Kúria nagyböjti lelkigyakorlata (8.)

Krisztus negyvennapos sivatagi tartózkodása alatt a sátán odament hozzá, és a 90. zsoltárból szó szerint idézett két verset az angyalokról. Az ördög – olvassuk Szent Máté evangéliumában – „a szent városba vitte, és a templom párkányára állította. »Ha Isten Fia vagy – mondta –, vesd le magad, hiszen írva van: Parancsot adott angyalainak, a kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.«” (Mt 4,5–6)

Csak Isten szólíthat fel minket, hogy ugorjunk le a magasból. Az ő hívása azonban így fog hangzani: „ugorj a karjaimba”, nem pedig: „vesd le magad”.

Az angyalok célja a dicsőítés

Az angyali megjelenések nem mindig megnyugtatóak. Az angyalok nem azért avatkoznak be, hogy kedvünk szerint alakítsák a dolgokat. Egy népszerű imában, amely Clairvaux-i Szent Bernát kortársától, Reginald of Canterbury bencés szerzetestől, költőtől származik, arra kérjük őrangyalunkat, hogy „világosítson meg, őrizzen, irányítson és vezessen” minket. Ezek erőteljes igék. Az angyal a szentség őrzője.

A szerzetesi életet már a kezdetektől angyali életként értelmezték és hirdették, mert végső célja a dicsőítés, de azért is, mert a szerzetesnek Isten szeretetével kell lángolnia, és küldöttnek kell lennie, aki ezt a szeretetet másoknak is eljuttatja.

A szüntelen dicsőítő ének a föld végéről az égi magasságig visszhangzik, és az angyalok is részt vesznek benne

– amint azt a szentmise kánonját bevezető prefációban mondjuk.

Az angyalok mint közvetítők

Szent Bernát hangsúlyozza az angyalok közvetítő szerepét Isten gondviselésében.

A közvetítés nem mindig szükséges, Isten közvetlenül is megérinthet minket, de örömét leli abban, ha teremtményei a kegyelem hordozóivá válnak egymás számára.

Clairvaux-i Szent Bernát arra int minket, hogy nézzük meg, mit csinál egy angyal, és tegyünk hasonlóképpen: „Szállj le, és légy irgalmas felebarátoddal”; majd „használd lelked minden vágyát (latinul cupiditas), hogy felemelkedj a legfőbb és örök igazság felé”. Manapság ritkán emlegetik Cupidót egy lapon a „legfőbb és örök igazsággal”. Bernát szóhasználata sokatmondó – arra utal, hogy minden természetes emberi vágy, beleértve a testi vágyakat is, Istenben teljesedik be, ezért felé kell irányítani őket.

Az angyalok mint kísérők a végső órában

Az angyalok utolsó és legfontosabb szolgálatukat akkor fogják végezni, amikor halálunk óráján átvisznek minket az örökkévalóságba.

Akkor feltárják jellemző tulajdonságaikat: „Nem lehet őket legyőzni vagy eltéríteni, és még kevésbé tudnak ők eltéríteni.” Abban az órában minden álca le fog hullani. A retorika kudarcot vall; csak az igazság marad és hangzik el – az irgalommal összhangban.

Bernát 1139-ben körültekintően prédikált ezekről a dolgokról. 726 évvel később egy nagyon más temperamentumú, de hasonló intelligenciájú ember egy gyönyörű költeményben fejezte ki gondolatait a halálról: John Henry Newman Gerontius álma című művében.

Newman, aki immár egyháztanító, arra hív minket, hogy fedezzük fel a tanárokban is újra az angyali megvilágosítót. Ez prófétai kihívás, főleg mert az úgynevezett oktatás ma már nagyrészt digitális, mesterséges közvetítőkre (médiumokra) támaszkodik, miközben a fiatalok olyan tanárokra vágynak, akik méltók a bizalomra, és nemcsak készségeket, hanem bölcsességet is át tudnak adni.

A találkozás az angyallal mindig személyes. Nem helyettesítheti egy letöltés vagy egy csetrobot.

Forrás és fotó: Vatican News

Magyar Kurír