Isten bevon minket a „családi életébe” – Szabadtéri keresztutat áldottak meg Budapest-Rákoshegyen

Az alkotások megáldása előtt bemutatott szentmise elején Balik Béla plébános ezt kívánta: „Ez az ünnep erősítsen meg bennünket a Szentháromság szeretetében és a testvéri összetartozásban.”

A keresztutat a hívek és Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata támogatásával hozták létre Rákoshegy (mely 1950 óta a főváros XVII. kerületének része) önálló településsé válásának 100. évfordulója, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.

A szentmisén és a megáldáson részt vett többek között Horváth Tamás polgármester mellett Rákosmente önkormányzata képviselő-testületének több tagja, valamint Nagyné Szeker Éva rákoskeresztúri evangélikus lelkész is.

Ezen a vasárnapon a Szentháromság, az élő Isten titkát ünnepeljük. Hosszú út vezetett odáig, hogy ezt a titkot szemlélhetjük – mondta Mohos Gábor a szentbeszédben. – Isten keresi a kapcsolatot az emberrel, aki pedig az áteredő bűn által elszakította magát Teremtőjétől. Olyan embereket keres, akik hajlandóak vele együttműködni. Az első ilyen Ábrahám volt, aki által megláthattuk azt, hogy Isten nem egy távoli Isten, aki az égben, elképzelhetetlen messzeségben van, hanem olyan, aki itt van és cselekszik közöttünk. Különösen akkor, ha nyitott szívre talál, hiszen Isten nem úgy gyakorolja a hatalmat, hogy az ránk nehezedik.

Aztán kinyilatkoztatta önmagát Jézusban. És ő, aki annyi csodát tett, nem erőltette rá magát a tanítványokra, hanem szeretettel meghívta őket. Jézus szeretne bevezetni bennünket is Isten belső titkába, a három isteni személy szeretetközösségébe. Engedte, hogy keresztre feszítsék, hogy megmutathassa: Isten szeretet.

Végül, hogy vele valódi közösségben legyünk, elküldte számunkra a Szentlelket. Így kaptuk meg azt az ajándékot, hogy Isten gyermekei lettünk – bevont minket a „családi életébe”.

Ez titok – mutatott rá a püspök. – De nem azért, mert Isten el akarja rejteni, hanem mert a sebzett ember nem képes ezt teljesen megérteni. Engednünk kell, hogy a bennünk lakó Lélek gyógyítson minket, hogy így egyre inkább befogadjuk őt és tanúságot tegyünk róla, hogy a többi ember is felismerje a szerető Istent.

A pünkösd nem egy egyszeri esemény – a Lélek kiáradásának kezdete, ami újra és újra megtörténik, ha mi beengedjük őt az életünkbe, ha együttműködünk vele. Így tapasztalhatjuk meg, hogy a szeretete által élünk, és hogy mi az ő templomai vagyunk.

A szentmise végén Horváth Tamás polgármester mondott beszédet, melyben úgy fogalmazott, minden katolikus templomban van keresztút, de itt, Rákoshegyen ezentúl a templomon kívül is van – ezzel kilépünk a falak közül, és tanúságot teszünk az emberek előtt hitünkről.

Krisztussal együtt mindannyian hordozunk keresztet, különösen most, hogy a járvány oly sok nehézséget, gyászt hozott az életünkbe. De ez a keresztút arra is emlékeztet minket, hogy közel a feltámadás – utalt a polgármester arra, hogy a szabadtéri alkotás a hagyományostól eltérően 15 stációból áll, megjelenítve húsvét örömét is.

A keresztutat a rákoshegyi egyházközség, a Rákoshegyi Polgári Kör és a Rákoshegyért Alapítvány állíttatta számos adományozó támogatásával, akiknek nevét emléktábla őrzi.

A tűzzománc képek alkotója B. Szetlik Ildikó képzőművész; a keresztút tervezője Szűcs László építész; a kivitelező a Zsófianna-Bau Kft. volt.

A vallásgyakorlás út a művészet megértéséhez, és a templom nemcsak az Istennel, hanem a művészettel való találkozásnak is első helyszíne – mondta az ünnepségen Feledy Balázs művészeti író.

Hiszen bizonyos értelemben a Biblia és a liturgikus zeneművek is műalkotások, ahogy az a liturgikus tér is művészeti értékkel bír, melyben ezeket befogadjuk. A történelem során minden kor hozzátette a magáét e terekhez – itt, most a szabadtéri keresztutat, amely körbeöleli a templomot és az Irgalmas Jézus-domborművet, melyet a templomban, a szentély mellett helyeztek el.

Feledy Balázs rámutatott: a tűzzománc különleges technika, hiszen ez esetben a tűz nem pusztít, hanem teremt. A fém alapra égetett üveg tulajdonképpen egy elpusztíthatatlan felületet hoz létre.

Két jeles kortárs művel gazdagodott a templom, Rákoshegy és egész Rákosmente – tette hozzá a művészeti író. – B. Szetlik Ildikó stációi geometrikus, konstruktivisztikus képek, amelyekben fontos szerepet kapnak a jelképek. Az Irgalmas Jézus-kép Tóth Béla Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. Nem hagyományos értelemben vett dombormű, hiszen csak maga az alak lett megformálva, amit egy márvány alapra helyeztek.

A keresztút megáldására egy füzet is megjelent, melybe kifejezetten ez alkalomra írt elmélkedéseket mások mellett Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, Korzenszky Richárd OSB emeritus tihanyi perjel, Barsi Balázs OFM, illetve Kovács Zoltán, az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet rektora. Amikor felkérte a szerzőket Balik Béla plébános, senki nem gondolta, hogy mire a keresztút megvalósul, Snell György püspök hazaköltözik Isten országába. Két állomáshoz írt elmélkedést; az egyik éppen a tizenötödik: Jézus feltámadt a halálból.

„Az evangéliumok híradása a feltámadásról a legcsodálatosabb örömhír. Mégis sokan lekezelően kijelentik, nem jött még onnan vissza senki. Márpedig az apostolok meggyőződése, a vele való találkozások feltámadása után lassan megértetik velünk, hogy Krisztusnak fel kellett támadnia a halálból (…) Feltámadása megérteti velünk, hogy itt, a földön nincsenek közömbös cselekedeteink. Minden tettünkkel örök életünket munkáljuk, vagy bűneinkkel örök kárhozatunkat. Megdicsőült tested úgy tündököljön előttünk, mint egykor a Tábor-hegyen, hogy mindig veled akarjunk lenni.”

Szerző: Szalontai Anikó

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír