Isten fogja a kezünket – Szent Bernát napját ünnepelték Zircen

Szent Bernát rendalapító ünnepe összegyűjti a ciszterci családot: szerzetesek, nővérek, az intézmények vezetői, munkatársai gyűlnek össze Zircen. A nap vendége Mauro-Giuseppe Lepori generális apát, Horváth Olga OCist kismarosi apátnő, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát. A szentmisében Égi Ferenc Konrád OCist adott hálát papi szolgálata 65 évéért.

A szentmise főcelebránsa Huszár Lőrinc OCist, a bazilika plébánosa volt, szónoka Mauro-Giuseppe Lepori, koncelebrált többek között Hortobágyi T. Cirill.

A Ciszterci Rend generális apátja szerint gyakorta elkövetjük azt a hibát, amikor a szentekre tekintünk – különösen ha azok, úgy mint Szent Bernát, meghatároztak egy korszakot és rendkívüli karizmákkal rendelkeztek –, hogy úgy gondoljuk, fényük kizárólag  személyiségükből árad. De a szentség lényege nem valami rendkívüli emberi teljesítmény, hanem az, hogy az ember az életét az „Istentől való teljes és radikális függésben” éli.

Az az ember járja a szentség útját, aki „kér, aki mindent imádságban él meg, aki mindent úgy mond, hogy közben Istenre hallgat, és aki mindent úgy tesz, hogy Istentől kéri hozzá az erőt”.

Szent Bernát élete is azt mutatja, a bölcsesség, az erő, a fény, a szeretet, minden, amire az embernek szüksége van és mindaz, amivé válnia kell, maga Jézus Krisztus, és mindezt a jót és erényt teljességgel csak a Jézussal való szeretetkapcsolatban birtokolja.

A szentség útja tehát a barátság Jézussal.

Szent Bernát ápolta a Krisztussal való barátságot, időt töltött vele, beszélgetett vele, arra szegezte tekintetét, aki szeretettel néz ránk.

Ezt a barátságot Krisztussal mi is megélhetjük, nem kell megvárnunk földi életünk végét, hogy megtapasztaljuk, Jézus már most a barátunk, már odaadta az életét értünk. Jézus egész életünk folyamán velünk halad, fogja a kezünket, beszél hozzánk, figyel ránk és nekünk ajándékozza Atyja szeretetének Lelkét. Az emberek, mi, keresztények is, úgy élünk, hogy elszalasztjuk annak lehetőségét, hogy Isten barátainak életét éljük. A szónok arra biztatott,

nézzünk a szentekre, életük fénye fel tud ébreszteni bennünket elbóbiskolásunkból, elkalandozásunkból: Krisztus itt van mellettünk.

Barátsága megtölti a szívet örömmel, békével, szeretettel, és átformálja az ember egész életét.

A szentmise végén Égi Ferenc Konrád OCist hálaadással tekintett vissza papsága 65 évére. Hangsúlyozta, hogy amikor egy papi jubileumkor a papság intézményét ünnepeljük, akkor azt az ajándékot köszönjük meg a Mennyei Atyának, hogy a pap személyében kapcsolattartót adott Isten és ember között. Konrád atya mindenkit arra biztatott, éljünk hálatelt lelkülettel, vegyük észre életünkben az örömöket, amiket Isten jósága ad nekünk. Végül vasmisés áldást adott a híveknek.

A szentmisén a zirci apátság énekkara nyújtott zenei szolgálatot.

*

Mauro-Giuseppe Lepori generális apát kérdésünkre elmondta, a nehézségekkel teli időszak után „ha kicsiben is, de új kezdetként” éli meg a jelenlegi helyzetet. Kiemelte, az Egyházban nem az ad reményt, hogy már mindent elértünk, hanem az, hogy elkezdtünk egy új és jó utat. „Iskoláink jól működnek, intézményeink vezetői nagy hozzáértéssel dolgoznak, az apátság gazdasági vezetése jó kezekben van, így a szerzetesek teljes mértékben a hivatásukra koncentrálhatnak.” A generális apát úgy véli, az új kezdetben, itt és minden közösség esetében a legfontosabb a kapcsolat Istennel és a testvérekkel, az, hogy a lényeges dolgokat ápoljuk. „Ahogy ma a prédikációban is ezt hangsúlyoztam: a legfontosabb a barátság Krisztussal. Ez nem csupán személyes kapcsolat, hanem olyan barátság, amely másokat is bevon és az egész Egyházra kihat. Ez ma különösen fontos a világ számára: a kolostoroknak és keresztény közösségeknek jelként fel kell mutatniuk, hogy Isten szeret minket, és azt kéri, mi is viszontszeressük őt. Élni akar velünk, és barátságot kíván velünk. Az embereknek szükségük van erre, különben csak háborút és rosszat látnak a világban.”

Lepori generális apát örömmel tekint Dallas és Zirc egymást erősítő kapcsolatára. A dallasi közösség a virágzás időszakát éli, van utánpótlásuk, jó szerzeteseket neveltek. Most „érettek” arra, hogy gondoskodjanak az anyaközösségükről, amely meggyengült. Egy új atya érkezik Magyarországra, aki segíteni fog ebben az új kezdetben. „Szép ez, most  az amerikai testvérektől érkezik a segítség.” Az elöljáró szerint a dallasi közösség tagjai lelki, szellemi és emberi értelemben is jól képzett szerzetesek, ami nagy érték a rend számára.

Kiemelte, hogy a nővérek segítsége a férfi szerzetesek számára szintén nagyon fontos. A rend egész közösségében megtapasztalják, mekkora ajándék, hogy a problémákat két szemszögből látják, hogy a nők érzékenységével való látásmód sok gyümölcsöt hoz. A nők gondoskodó tekintetére különösen szükség van, ha törékeny a helyzet. A generális külön kiemelte a ciszterci nővérek, Horváth Olga apátnő nyújtotta segítség értékét.

Horváth Olga kismarosi apátnő is azt hangsúlyozta, nagy öröm számukra ez az ünnep, melyben megélhetik, egy nagy család részei ők, kismarosiak is. „Szeptemberben ünnepeljük létezésünk 70. évfordulóját, ami a csaknem ezer évhez képest friss ág, tavaszi hajtás. Reménykedünk abban, hogy a zirci közösségnek is lesz egy új hajtása. A kongregációnk életében új szakasz kezdődik. Dallasból érkezik hozzánk egy amerikai szerzetes. Befogadja őt a magyar közösség, ő befogad minket. Három közösség – Dallas, Kismaros, Zirc – életereje fog megmutatkozni.” A dallasi szerzetes Budapesten fog élni és dolgozni, tanítani fog a Pázmányon és a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnáziumban. A rendben van két születőben lévő hivatás is. Egyikük a pécsi gimnáziumban végzett, másikuk székesfehérvári, ő Brückner Ákos atya szentmiséi, tanítása révén került közel a rendhez. Minden hónapban egy hétvégét Kismaroson fognak tölteni, tanításokkal, képzéssel elkezdték a bevezetést a szerzetesi életbe.

Brückner Ákos OCist így fogalmazott: „Ajándék a mai ünnep. A generális apát nagyon akarja, hogy éljünk és éledjünk. Velünk van az a két fiatal, akik érdeklődve kapcsolódnak a rendhez. Tele vagyunk reménnyel, ciszterciként különösképpen is a remény zarándokai vagyunk.”

A Szent Bernát-napi ünnepen részt vett Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója, az öt ciszterci iskola főigazgatói és számos tanár, munkatárs. „Minden családnak kell hogy legyen olyan ünnepe, ahol találkozni tudnak egymással” – mondta Nyisztor Zsolt, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának főigazgatója.

Szöveg és fotó: Trauttwein Éva

Magyar Kurír