Isten kegyelmére hangszerelt életek – Mindenszentek ünnepe a győri Káptalandombon

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A főpásztorral koncelebrált Németh László általános püspöki helynök, Bognár István püspöki irodaigazgató, városplébános, valamint a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elöljárói, Kálmán Imre prefektus és Juhos Imre spirituális.

A mai napon Egyházunk minden szentjét együtt ünnepeljük. Hálát kell adnunk Istennek azért, hogy Egyházunknak adta őket – kezdte szentbeszédét Veres András püspök atya. – Isten irgalmas, megbocsátó szeretete, ereje nélkül az ember képtelen lenne a szentté válásra. Tiszteletre méltó a szentek áldozatkészsége, amellyel átadták önmagukat Isten ajándékainak, az Úr irányításának. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezt nem könnyű megtenni. Aquinói Szent Tamás nem véletlenül mondja: Isten akaratunk ellenére még üdvözíteni sem akar bennünket, várja válaszunkat, hogy gyermekei közé kívánunk-e tartozni.

A szenteknek ugyanúgy küzdeniük kellett bűnre hajló természetükkel, akárcsak nekünk. Ők készséggel vívták meg harcukat a rossz ellen Isten irgalmas szeretetének erejében. Ha egy zeneművet áthangszerelnek, az egészen új hangzásúvá válik. A szentek Isten kegyelmére hangszerelték át életüket: hagyták, hogy az Úr kegyelme alakítsa, formálja őket. Szent Bernát emlékeztet arra, hogy mi a szentek dicsőségéhez semmit nem teszünk hozzá azzal, hogy tiszteljük őket, de nekünk lelki hasznunkra válik, ha tanulunk erényeikből, életpéldájukból. A szentek hathatós közbenjáróink Istennél, a krisztusi élet országútjának mentén lévő lámpatestek: megmutatják számunkra az Isten országa felé vezető utat.

Szent Bernát arra buzdít bennünket, hogy siessünk testvéreinkhez, a szentekhez. Ez a sietség nem időbeli, hiszen az életszentség földi és égi vonatkozásai összetartoznak. Az tud szentté válni, aki szeretetben él a földön. Nem juthatunk az üdvösségre a szeretet erényében való növekedés nélkül, de a földi életben sem lehetünk boldogok nélküle. A szentté váláshoz ugyanakkor elengedhetetlen a szenvedés elviselése is: Isten országának, Isten törvényeinek megtartásáért, érvényre juttatásáért sokat kell szenvedni. Szenvedés nélkül nem juthatunk Isten szentjei közé.

Mennyire más lenne a világunk, ha többen akarnánk az életszentség útján járni! Thomas Merton rámutatott arra, hogy akár egyetlen szent is mennyire át tudja alakítani a világot, gondoljunk csak Szent Benedekre vagy Assisi Szent Ferencre. Egyetlen szent az egész korát meg tudta változtatni. Minden szent gazdagította a földi életet, s így az Egyház életét is. Fontos, hogy minél többen akarjuk itt a földön Isten országát építeni. Kövessük a szentek példáját, miként Pál apostol is ajánlotta: „Nem mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magához ragadott engem. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban” (Fil 3,12–15).

A főpásztor elmélkedése zárásaként azt kívánta, hogy mindenki a maga életállapotában, azon a helyen, ahova a Gondviselés állította, tudja járni az életszentség útját, a Krisztus által mutatott, evangéliumi utat.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír