Isten logikája szerint értelmezzük életünket! – Nagyboldogasszony-búcsú Mátraverebély-Szentkúton

Nagyboldogasszony, vagyis Szűz Mária mennybevétele az egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe. Augusztus 15-re és 16-ra idén is megtelt a mátraverebély-szentkúti kegyhely a gyalogosan vagy buszokkal, autókkal érkező zarándokok ezreivel. 

Szombaton 11 órakor az ünnepi szentmisét Varga Lajos nyugalmazott váci segédpüspök mutatta be. Aznap napszállta után virrasztás kezdődött, azután 23 órakor a keresztútjárás következett, majd éjfélkor szentmise.

Vasárnap délelőtt ismét két-háromezer zarándok gyűlt össze a szabadtéri oltár előtt, közülük sokan a tér felett magasodó domboldalon és az erdőszéli fák alatt helyezkedtek el. A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisén Udvardy György veszprémi érsek volt a főcelebráns.

A kegytemplomtól indulva a szabadtéri szertartásra vonuló papság és az asszisztencia előtt többek közt Gyöngyösről, Szakmárról, Nézsáról, Rimócról, Gyöngyöspatáról, Gyöngyöstarjánból érkezett búcsújárók menete haladt virágcsokorral ékes feszületekkel, búcsús zászlókkal, és a hagyományt megőrizve-éltetve a Mária-lányok, vállukon a hordozható – rózsával, liliommal díszített – Szűzanya -szobrokkal, előttük, mögöttük pedig kicsi máriás zászlókat lengető, a nagyokhoz hasonló népviseletbe öltözött gyermekek.

A szentmise elején Orosz Lóránt OFM leköszönő kegyhelyigazgató (aki a ferencesek pécsi fiókházában folytatja szolgálatát) üdvözölte a jelenlévőket „határon innen és túlról”, külön köszöntötte a koncelebráló papság körében Kárpáti  Kázmér ferences szerzetest, a mátraverebély-szentkúti kegyhely új igazgatóját, valamint a főcelebráns Udvardy György veszprémi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökhelyettesét, megemlítve, hogy a kegyhely az MKPK felügyelete alatt áll.

Orosz Lóránt hozzátette, hogy Udvardy György „nógrádi ember, pontosabban szécsényi”, aki a ferencesek hívására mindig szívesen jön Szentkútra. 

A veszprémi érsek köszönetet mondott a ferenceseknek, akik hosszú évek óta gondját viselik a kegyhelyre érkező zarándokoknak, a rendalapító jubileumi évére utalva hangsúlyozta: „mindnyájan tanulni akarunk Szent Ferenctől, az ő magatartásából”.

Külön megköszönte Orosz Lóránt szolgálatát, aki 12 éve van itt jelen, kilenc éve a kegyhely igazgatója, illetve köszöntötte Kárpáti Kázmér ferences testvért, aki átveszi a kegyhely irányítását. Ezután a búcsús tömeghez szólva azt mondta:

a zarándoklás az egyház természetéhez tartozik, ezáltal is otthon vagyunk az egyházban. Mindig öröm idejönni Mátraverebély -Szentkútra, imádkozni, kérni, hálát adni, jövőt tervezni.”

Udvardy György homíliájában arról beszélt, hogy a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének napján azt a nagy titkot ünnepeljük, hogy Mária hathatós segítség a számunkra, és a mi hívő utunk is kapcsolódik az övéhez. Mária és Erzsébet találkozásának evangéliumi történetére utalva rámutatott: ők ketten megismerték Isten üdvözítő szándékát, és új módon történt ez az istenismeret: feltárult előttük Isten szeretetének a titka. „Találkozni akarnak egymással, meg akarják tudni, hogy kik is ők valójában, meg akarják ismerni, hogy mi a jövőjük, mi a feladatuk, együtt akarnak lenni a találkozás örömében, jelen lenni Isten szeretetében.”

Új módon ismerik meg Istent, és új módon értelmezik az életüket: „a magasztalás szavaiban ott van Isten logikája: a kicsinyek felmagasztalása”.

A mai hívők is e titok tudói – folytatta az érsek –, „mert a keresztségben, a szentségek erejében megismerték az Isten szeretetét.

Ma pedig találkozni akarunk Máriával, az Egyház Anyjával, a példaképünkkel, ugyanakkor egymással is; ide hozzuk döntéseinket, örömeinket, gondjainkat, terheinket, betegségeinket, azért, hogy új módon értelmezzük ezeket.”

Mária, a kegyelemmel teljes, az anya, aki a mennyben van bátorít minket, Jézusra mutat: Azt tegyétek, amit ő mond!... – folytatta a szónok.

„Megköszönjük Mária anyai oltalmát, hogy tanít imádkozni minket, hogy mindig bizalommal tekinthetünk rá. Ő jól ismer minket akkor is, amikor nem mondunk el neki mindent; anya ő, aki pontosan tudja, mi van a gyermek szívében. 

Segít, hogy jól tudjuk értelmezni istengyermeki létünket és új módon tekinthessünk a minket körülvevő világra, a társadalmukra is, felfedezve, mi a feladatunk nekünk, krisztusi embereknek. Egyrészt fel kell fedeznünk Isten hathatós tetteit az életünkben: amikor hűségesek maradtunk, amikor megbocsátók voltunk, amikor nem akartuk elengedni a reményt a reménytelenség ellenére sem.

Szűz Mária bátorít abban is, hogy a világ folyása, vagy a társadalmi változások közepette mindig Jézus Krisztus személyéhez, az ő országa törvényeihez ragaszkodjunk.

Figyelmeztet bennünket, hogy ne veszítsük el a napi imádságot, ne gondoljuk azt, hogy nincs időnk rá. Fedezzük fel a régi imáinkat, mert istenismeret van bennük, jövő van bennük! Mária bátorít arra is, hogy tegyünk erőfeszítést az ünnepeink megünneplésére, ne hagyjuk el a vasárnapi szentmisét!

Segít abban, hogy ragaszkodjunk vallási hagyományainkhoz, amelyek tele vannak életbölcsességgel, istenismerettel. Törekednünk kell továbbá az egységre a családban, egyházban, s ez az egység isteni tekintélyen és a bizalmon alapul. Például akkor, amikor a társadalmi törvények sok mindent lehetővé tesznek, de azok számukra nem feltétlenül az az élet útját jelentik; nekünk, hívőknek Krisztus törvényei mellett kell kitartanunk, mert azok jelentik a jövőt – szögezte le az érsek.   

Mária segít, hogy a gyermekeinket megtanítsuk dönteni és arra, hogy azoknak következményeik is vannak.

Bátorít arra, hogy a perifériára kerülőknek is helyük van a közösségünkben, gondoskodnunk kell róluk: a remény asszonya, a mennybe felvett Mária, ő  bátorít erre

– zárta a beszédét Udvardy György érsek. 

A szentmise folytatásában, az áldozás után a szertartás körmenettel folytatódott, megmozdult a több ezres, éneklő tömeg, amelynek élén a helybeli búcsús feszület, a Mária-kép és a hagyományőrző zarándokmenet mögött Udvardy György érsek haladt az Oltáriszentséggel. 

A körmenet végén az érsek megáldotta a jelenlévőket az szentséggel, felcsendült a pápai himnusz, majd a magyar Himnusz és a Boldogasszony, Anyánk. Ezután a papság és az aszintencia a zarándokok sorfala közt átvonult a szentkúti Nagyboldogasszony-bazilikába, s a szertartás a főoltáron található kegyszobor előtti imádsággal ért véget. 

Az ünnepi program az ebéd után litániával, majd a zarándokok kegytágyainak megáldásával folytatódott. 

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír