Isten megsokasítja, amit jó szívvel adunk – Útra keltek a 22+ görögkatolikus zarándoklat résztvevői

Két év után ismét Tokaj városából keltek útra mindazok a 22 év felettiek – és az őket kísérő lelkipásztorok –, akik vállalták, hogy az imádságnak és Istennek szentelnek pár napot. A zarándoklat célja idén is: megérkezni Máriapócsra, az Istenszülőhöz.

A mintegy hatvan kilométeres gyaloglás során több elmélkedés hangzik el, melyek idén a döntés, választás fogalmára fókuszálnak; arra, hogyan hozták meg döntéseiket Ábrahám, Jákob, Jézus Krisztus, valamint Szent Pál, akár nehéz pillanatokban is.

Július 20-án, Szent Illés próféta emléknapján késő délután a tokaji görögkatolikus templomban Szent Liturgiával kezdődött az idei zarándoklat.

A liturgián Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök tartott elmélkedést. Szent Illés próféta életéből emelt ki egy-egy mozzanatot, példaként állítva a zarándokok elé a próféta élethelyzeteit.

Illés próféta nagyon szép példája a szerzetesi életnek. A szláv szerzetesi hagyományban nagy tiszteletnek örvend, az első olyan ószövetségi prófétának tartják, aki cölibátusban élt. Életét teljesen egészében Isten szolgálatának rendelte alá, a családról is lemondott. „Vannak napjainkban is, akik meghallják Isten hívó szavát a szerzetesi életre, ahogyan Illés próféta is tette” – mondta a főpásztor, majd annak az özvegynek a történetét idézte fel (1Kir 17), aki az utolsó adag ételéből vendégelte meg a prófétát. Az asszony már lemondott saját életéről, azonban Isten megáldja azt.

Mi is kerülhetünk ilyen helyzetbe, amikor

Isten kér tőlünk valamit, amiből nekünk kevés van, mint most ezt a zarándoklatot,  azaz pár napot az életünkből, és Isten megsokasítja ezeket, ha jó szívvel adjuk

– hangsúlyozta Szocska Ábel.

Isten oly sokszor megmutatta kegyelmét; Illés próféta imádságai nyomán több csoda is történt az életében, a próféta mégis megijedt és elmenekült. A mi életünkben is előfordul, hogy valamilyen csodálatos dolog után kishitűvé válunk. Bár megtapasztaljuk Isten gondoskodó szeretetét, mégis ott van bennünk a kétely, a bánat, a szomorúság – hangzott el a püspöki tanításban.

A bűnbánat következménye egy döntés; ennek a zarándoklatnak is ezzel a szóval lehetne összefoglalni a mottóját – szögezte le a nyíregyházi megyéspüspök. Arra hívta fel a zarándokok figyelmét, hogy

nemcsak akkor kell döntéseket hoznunk, amikor jól mennek a dolgaink és érezzük Isten kegyelmét, hanem akkor is, amikor távol vagyunk Istentől, de nem mindegy, hogy ez a döntés mit eredményez.

„Szükségünk van arra, hogy legyenek olyan élethelyzetek, olyan programok, olyan zarándoklatok, olyan közösségi események, amelyek az Istenhez való tartozásunkat erősítik, és mi is kifejezzük iránta való szeretetünket” – zárta szentbeszédét a főpásztor.

Gorcsa György atya a 22+ zarándoklatok történetében immár ötödször köszöntötte a tokaji parókián a résztvevőket és a lelkiatyákat, köztük Fedor Pétert, Molnár Attilát és Verdes Miklóst, akik már évek óta mindig kísérik a zarándokokat.

A Szent Liturgiát Kertész János Ferenc tokaji plébános is megtisztelte jelenlétével.

A parókia udvarán elköltött vacsora után indult útnak a mintegy hetven fős zarándokcsoport a város északi, Bodrogkeresztúr felé eső végére, ahol a szálláson Verdes Tamás tréner csapatépítő programmal várta a résztvevőket.

Július 21-én, pénteken a kora reggel megtartott utrenye után Tiszaeszlár, majd Nyíregyháza felé vették az irányt.

A 22+ zarándoklat résztvevői a tervek szerint szombaton kora este érkeznek Máriapócsra.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír