Isten mindegyikünk számára tökéletes tervet képzelt el – Szent Adalbert-búcsú Esztergomban

Nagy Károly esperest, plébánost Erdő Péter bíboros kinevezte az Esztergomi Főszékesegyházi Káptalan Simor János stallumába mesterkanonoknak, Varga Jánost, a bécsi Collegium Pazmanium rektorát pedig tiszteletbeli kanonoknak. Beiktatásukra április 27-én, szombaton délelőtt került sor az esztergomi bazilikában. Ezt követően a Szent Adalbert-búcsú káptalani nagymisével vette kezdetét, amelyet Mohos Gábor püspök főcelebrálásával mutattak be. Az ünnepi liturgia egyben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ministránsainak zarándoklata is volt, a szertartás keretében adták át az egyházmegye Szent Adalbert-díjait. A főegyházmegye ministráns vetélkedőjének első díját az Angyalföldi Szent Mihály-, az Albertfalvi Szent Mihály- és a Kőbányai Szent László-plébánia által alkotott közös ministráns csapat nyerte meg.

A kanonoki beiktatásokra a szentmise előtt került sor: Mohos Gábor nagyprépost, a Főszékesegyházi Káptalan tagjai és az ünneplők együtt hívták énekükkel a Szentlelket, majd Forgách Alajos őrkanonok felolvasta Erdő Péter bíboros, prímás leveleit a kinevezésekről. Ezt követően Mohos Gábor püspök a beszédében hangsúlyozta, hogy a Főszékesegyházi Káptalan tagjai napjainkban szolgálatukban és az imádságban egyesülnek, havonta azonos szándékra imádkoznak. A hitvallás és az eskütétel után Nagy Károly és Varga János felöltötték a kanonoki címmel járó ünnepélyes öltözéket. A szertartás a Te Deum eléneklésével zárult.

Mohos Gábor homíliájában Szent Adalbertről beszélt, aki sok nehézséggel találta szembe magát, hiszen olyan korban élt, amikor az evangélium tanítását sokan nem akarták elfogadni. „Egy olyan ember volt, akit megérintett az Isten kegyelme. Olyan iskolába járt, ahol elmélyítették benne a hitet, és felkészítették arra, hogy az evangéliumot nem csak megélni kell, hanem tanítani és továbbadni is – mondta Mohos Gábor és felidézte: Adalbert elég fiatalon lett püspök, de engedélyt kért, hogy elhagyhassa Prágát, azt a várost, ahova újból és újból visszatért, ám egy nap menekülnie kellett, hiszen a családját megölték. A segédpüspök szerint Adalbert életútja látszólag nem tudott kibontakozni, megvalósulni. Ez nemcsak 1000 évvel ezelőtt volt így, hanem most is, hiszen napjainkban is vannak ilyen életutak. A szentek példája arra tanít bennünket, hogy mindenkinek van egy személyes, egyedi életútja, és ezek nem véletlenszerűek, hanem Isten tervének részei.

Mohos Gábor kiemelte:

Mindegyikünk számára elképzelt Isten egy tökéletes tervet,

amelyet a szentek felismertek, arra törekedtek, hogy azt minél teljesebben megvalósítsák. Ezért lettek szentek, mint Adalbert. Prágában az emberek nem voltak nyitottak tanítására, magyar földön jelenléte meghatározónak számított, és a kegyelem, amelyet hordozott, itt nyitott szívekre talált. Mohos Gábor felidézte azt is, hogy a prágai püspök keresztelte meg Szent István királyt, majd vértanúságával beteljesedett a hivatása, és „mint minden szent élete, az övé is túlmutat a földi életük végén, hiszen most is rá emlékezünk ezer évvel a halála után. Isten tervei pedig mindig megújulnak. Isten ma is rajtunk, közösségeinken keresztül is cselekszik.

A Szent Adalbert-díjak átadására a szentmise záróáldása előtt került sor. A laudációk ismertették a jelöltek életének, szolgálatának főbb állomásait. Mohos Gábor püspök rávilágított: a Szent Adalbert-díjak átadásával hálát adunk Isten művéért, amelyet a kitüntetetteken keresztül végrehajtott, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen életkorban Istennek már ne lenne terve velünk.

A díjazottak:

Albertné Révay Rita
2003 adventjén szervezte meg a Zuglói Páduai Szent Antal Plébánián az első imakoszorút, amelyben a plébánia papjaiért kezdtek el imádkozni. Munkájával és példája nyomán ma már 70 ilyen imakoszorúban 41 papért mintegy 222-en imádkoznak. Emellett nemcsak imáival, de kétkezi munkájával is segíti plébániáját, továbbá részt vett a 2015-ben kiadott Csángómagyar legendák: moldvai magyar mondák és történetek című kötet összeállításában  és szerkesztésében, valamint fia, Albert Zoltán Máté ötletére, Iancu Laura néprajzkutató közreműködésével megalkotott Naputánjáró előkészítésében, ami a világ első csángó társasjátéka.

Andrássy Balázs
A Budapest-ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-templom közösségéhez tartozik, 1987-től a templom gondnoka. Legfőbb feladata a templom állagmegóvása, majd a pályázati lehetőségek igénybevételével a templom kőburkolatának, főbejáratának veszélytelenítése, illetve a szükség szerinti műszaki feladatok megszervezése volt. Emellett a hitéleti események háttérmunkáiban és a beteg hívek otthoni áldoztatásában is éveken át szolgált.

Bede Fazekas Péter
A Budapest-Széphalmi Jézus Szíve-templomban vállal aktív szerepet a közösségi életben feleségével és öt gyermekével együtt. 1994-től 2021-ig a plébánia képviselőtestületének tagja, több évig világi alelnöke volt. 25 éven keresztül tevékenykedett hitoktatóként, éveken át szervezett nyári hittantáborokat, hittanos farsangot, keresztutat, kirándulásokat, részt vett a kórusok munkájában, a templom karbantartási, átépítési és felújítási munkálataiban.

Dr. Harmat Péter
1996 óta az újlaki Sarlós Boldogasszony-templom képviselő-testületének tagja, kisegítő áldoztató. Létrehozta a plébániai evangelizációs, liturgikus és karitász munkacsoportokat, valamint a műszaki munkacsoportot. A plébániai közösség megújításának, az „Újraépítve” mozgalom egyik motorja. A plébánián 2009 óta működő Társadalometikai Kör alapító tagja, honlapjának szerkesztője. A járvány alatt ő biztosította a mindennapos online szentmiseközvetítések technikai hátterét. Továbbá fontos szerepet tölt be a 2021-ben kezdődött püspöki szinódus munkájában.

Kata Mária
2010-ben kapott meghívást az önkéntes beteglátogató szolgálatra. Több kórházban is szolgál heti rendszerességgel. Gyakorlatvezetőként segítette a beteglátogató-képzést, csoportvezetőként az önkéntesek továbbképzését. 2015-től lett a kórházlelkészség főállású munkatársa, de továbbra is végzi korábbi feladatait a beteglátogatók felvételében, képzésében, továbbképzésében. 2020 év végéig intézte a Sürgősségi Lelkipásztori Szolgálat hívásait. Gondoskodik a kórházi hirdetőtáblák, szóróanyagok szerkesztéséről, ezzel is igyekszik reményt ébreszteni a betegekben, nyitottabbá tenni őket Isten felé. A kápolna rendbentartásáról, őrzéséről is ő gondoskodik.

Németh Miklós Péter
Alapításától, 2004-től dolgozik a Budapesti Katolikus Kórházlelkészségen szervezői munkakörben. A 2005-ben induló Kórházi Sürgősségi Lelkipásztori Szolgálat kidolgozásában és működtetésében kiemelkedő részt vállalt. 2010-től a Kórházlelkészség által szervezett Önkéntes Beteglátogató Képzés vezetője. Szabadidejében szívesen ápolja a moldvai csángók kultúráját, alapító tagja a 20 éves Botosánka Triónak, mely moldvai csángó népzenét játszik és táncházakat szervez.

Pallos András
1976-ban költözött családjával Rákosfalvára. Az ottani plébánián 1986-ban vállalta el a ministránsok képzését, és közel 20 éven át tanította a gyerekeket. 1987-től kezdve egyhetes ministráns tábort szervezett nyaranta saját telkén. A tábor később átalakult hittantáborrá. Sok éven át az egyházközség képviselő-testületének tagja, a műszaki munkacsoport vezetője, majd a képviselő-testület világi alelnöke, valamint a plébánia felújítását, urnatemető létesítését, kulturális és egyházközségi rendezvényeit támogató alapítvány elnöke. A templom 125. szentelési évfordulójának alkalmából ő állította össze az egyházközség emlékkönyvét és jelentős szerepet vállalt a 2023-as templombővítési munka szervezésében, lebonyolításában is.

Plot Antal
A Budapest-Lágymányosi Szent Adalbert-plébánia világi alelnöke és gondnoka. Szívügyének tekinti, hogy a plébánia, mint egy otthon, rendben legyen. Amellett, hogy minden nap ministrál, ő a liturgiák felelőse és folyamatos segítséget nyújt a közösségi élet szervezésében, a rendezvények előkészítésében és gyakorlati lebonyolításában. Tevékenyen részt vett a Boldog Meszlényi Zoltán-templom építésének előkészületeiben, kivitelezésében, a garanciális javítások megszervezésében, ellenőrzésében, az altemplom, az urnatemető és a plébánia épületében most is folyó munkálatok műszaki kivitelezésének koordinálásában.

Rochlitz Kinga
2000-ben hittanári diplomát szerzett a Veszprémi Hittudományi Főiskolán és ekkor lett a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia irodavezetője és közösségének tagja. Aktív részese a hétköznapoknak, kitartó munkával és odaadó szeretettel tartja a kapcsolatot a plébániához tartozó öt templom papjaival és híveivel. Intézi az adminisztrációt, a plébánia szerteágazó tevékenységének megvalósításához pályázatokat ír, segíti azok lebonyolítását és elszámolását. Hét éven át hitoktatott, részt vett a nyári táborok, lelkiségi programok, karácsonyi betlehemes játékok megtervezésében és konkrét megvalósításában.

Saflánszkyné Lánczky Zsuzsanna
1991-ben költözött családjával Budapest belvárosába és ekkor csatlakozott a Szent István-bazilika karitász csoportjához. Élő kapcsolatot tartott a szegényebb régiók csoportjaival, rendszeresen juttatott adományokat vidékre, Erdélybe, Kárpátaljára. Jó kapcsolatot ápolt a helyi önkormányzattal, ennek gyümölcseként többek között az ő szervezésében valósult meg minden évben a rászorulók számára tartott karácsonyi műsor és ajándékosztás. Havonta megszervezte a Karitász Klubdélutánt, ahol sokféle témában neves előadókkal lehetett találkozni. Férjével küldetésüknek tekintik a karitászban végzett szolgálatot. A karantén idején is segítette a rászorulókat, szolgálatának szépségét a segítő szeretetben, a hiányt szenvedők bajainak enyhítésében látja.

Varga Éva Anikó
Gyermekéveit állami gondozásban töltötte. Csak felnőtt korában, háromgyermekes édesanyaként keresztelkedett meg. A Budapest-ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-templom, majd a Szervita téri Szent Anna-templom könnyűzenei kórusában énekelt. 2004-től a Belvárosi Szent Mihály-templomban dolgozott, mint gondnok és takarító. Itt kezdtek férjével közösen minden évben háromnapos Szent Mihály-napi búcsút rendezni, ami nemcsak a híveket, de más érdeklődőket is nagy számban fogadott. 10 évnyi itteni szolgálat után került a józsefvárosi Szent József-plébániára, ahol jelenleg irodavezetőként és szociális munkásként tevékenykedik.

Szöveg: Zsuffa Tünde

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Csapó József, Mudrák Attila

Magyar Kurír