Isten nagy művében is munkatársak vagyunk – A győri püspökség munkatársainak lelkigyakorlata Tényőn

A napindító, közösen végzett reggeli dicséretet délelőtti és délutáni elmélkedő előadások követték, majd kötetlen csoportos beszélgetések zárták a programot. A szentmiséken a legszentebb áldozatot Veres András győri megyéspüspök mutatta be; koncelebrált Kálmán Imre irodaigazgató és Hencz Márton püspöki titkár. A szentmise szónoka Császár István atya volt.

Az Isten szándéka szerint tudjuk végezni a ránk bízott feladatainkat, hogy mindazt, amit csinálunk, jól csináljuk – fogalmazta meg gondolatait Császár István elmélkedő előadásában. Kiemelte, hogy a jelenlévők nem csak a püspökségen végzett különböző feladatkörökben munkatársak, hanem Isten munkatársai is, mert meghívta őket, hogy munkálkodjunk az Ő művében. Nem csak azon a munkaterületen, ahol nap mint nap dolgoznak, hanem a családban, a társadalomban betöltött szerepvállalásukban is Isten ügyét kell szolgálniuk. Isten nagy művében mindannyian meghívást kaptak az üdvösségre. Egymás munkatársai az üdvösségre való eljutásban is, éppen ezért kell segíteniük egymást.

A lelkigyakorlat sajátossága, hogy az ember jobban oda tud figyelni Istenre és saját lelkére. Ilyenkor könnyebben meg tudja érinteni a lelket az Isten. Tudatosítani kell – mondta Császár István atya –, hogy a hétköznapokban is Isten jelenlétében és Isten szándéka szerint élünk. Szánjunk több időt az elmélyült imádkozásra, a szentmiséken való gyakoribb részvételre, az egyéni csendes fohászra. A nagyböjti szent idő kegyelmi idő. Megéri egy kicsit korábban felkelni és a hajnali csendben Istenre figyelni. Véssük a szívünkbe, hogy minden, amit teszünk, az az üdvösségünk érdekében van. Vagy közelebb visz hozzá, vagy eltávolít tőle. Mi az üdvösség? A bűntől, a kárhozattól, a haláltól való megváltást és az örök életet, a mennyország elnyerését jelenti, amit Isten kegyelméből kaphatunk és Jézus Krisztus áldozata szerezte meg számunkra. Ezért van az, hogy nagyböjtben többször emeljük tekintetünket Krisztus keresztáldozatára.

Mindannyian egy közös cél felé haladunk, ahogy azt XIV. Leó pápa is mondta: továbbra is a remény zarándokai vagyunk. Irányítsuk figyelmünket a reményre és tudatosítsuk magunkban, hogy nem egyedül, hanem közösen törekszünk a cél felé. Ahogy a munkájukat is közösen végezik, úgy haladjanak közös munkálkodással az üdvösség felé is – buzdította a püspökség munkatársait a szónok.

Minden ember képes a változásra, ha személyesen találkozik Istennel. Kell, hogy legyen olyan megtapasztalásunk, ami megérinti a lelkünket. Az igazi találkozás az Istennel való találkozás. A szentmisén vagy a szentségimádási alkalmakon ne az élményt keressük, hanem tegyük nyitottá és szabaddá a szívünket és lelkünket és engedjük, hogy Isten azt tegye, amit akar és egészen biztosan megérinti a lelkünket – fejezte be beszédét Császár István atya.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye 

Magyar Kurír