Utalva a múlt ateista-kommunista rendszerére, emlékeztetett arra, hogy Albánia szomorú tanúja volt egy olyan erőszaknak és drámának, amely erővel ki akarta zárni Istent a személyes és közösségi életből. „Amikor egy ideológia nevében ki akarják zárni Istent a társadalomból, végül bálványokat imádnak, és az ember csakhamar eltéved, méltóságát lábbal tiporják, jogait megsértik. Tudjátok, milyen brutalitáshoz vezethet a lelkiismereti és vallásszabadságtól való megfosztás, és az így megfosztott emberiségnek nincs többé reménye és eszménye” – mondta Ferenc pápa az albániai vallások képviselőinek. Majd emlékeztetett az 1990-es években bekövetkezett változásokra, amelyek kedvező feltételeket teremtettek a vallásszabadságnak. Minden közösség újjáéleszthette hagyományait, amelyek a vad üldözések ellenére sem tűntek el teljesen, mindegyik felekezet hozzájárulhat az ország erkölcsi újjáéledéséhez.
Ferenc pápa emlékeztetett II. János Pál 1993-as történelmi albániai látogatására, és idézett elődje itt mondott beszédéből: „A vallásszabadság az Úr értékes adománya nem csupán azoknak, akik megkapták a hit kegyelmét, hanem ajándék mindenkinek, mert alapvető garancia a szabadság minden más kifejeződésének. A hitnél jobban semmi sem emlékeztet arra, hogy egy Teremtőnk van, és valamennyien testvérek vagyunk. A vallásszabadság védőbástya minden totalitarizmus ellen, és döntő hozzájárulás az emberi testvériséghez.” Majd hozzátette: „Az igazi vallásszabadság ellenáll az intolerancia, a türelmetlenség és a szektásodás minden kísértésének, és a tisztelettudó és építő párbeszédet keresi” (1993. ápr. 25).
Ferenc pápa itt utalt arra, hogy napjainkban szerte a világon türelmetlenség jelentkezik a különböző vallásokban mások vallási meggyőződéseivel szemben. „Az igazi vallás a béke, nem pedig az erőszak forrása! Isten nevében ölni nagy szentségtörés! Isten nevében hátrányosan megkülönböztetni embertelen tett!” – hangsúlyozta Ferenc pápa Tiranában a vallási vezetőknek.
A vallásszabadságot nemcsak a törvényhozásnak kell garantálnia, hanem közös alapja és élettere mindenki együttműködésének, a közjó érdekében végzett erőfeszítéseknek. Minden vallási hagyománynak, vallási, nemzetiségi és kulturális csoportnak önzetlenül hozzá kell járulnia mások és az emberiség szolgálatához. Ha körülnézünk magunk körül, látjuk, mennyi a szükséget szenvedő szegény, milyen sok társadalmunkban azok száma, akik utat keresnek igazságosabb közélet felé, milyen sokaknak meg kell találniuk az élet értelmét és a reménységet. Ezen a területen a különböző vallású nőkre és férfiakra helyettesíthetetlen feladat vár. Ez a terület termékeny lehet a vallásközi párbeszéd számára is” – fejezte be beszédét Ferenc pápa a tiranai vallásközi találkozón, Isten áldását kérve az albániai vallási közösségekre.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria