Isten szeretete küldetésbe indul – A Schönstatti Családakadémia képzésének küldetésünnepe Budapesten

A Családakadémia 23. évfolyama 2023 őszén indult hét, Budapest környéki család részvételével. A kétéves képzés során tizenkét hétvégét és két egyhetes nyári tábort töltöttünk együtt, mindenki az egész családjával, gyermekeinkkel Piliscsabán, Óbudaváron, Miskolcon és Somogydöröcskén.

A hétvégék alatt saját családi életünkre reflektáltunk, előadások mentén és házastársi beszélgetésekben mélyítettük el családi tapasztalatunkat, miközben dolgoztunk házasságunkon, családunk külső és belső értékein. Ezek a – néha fájdalmas, néha örömteli – beszélgetések érlelték meg a házaspárokat, hogy a képzés második felében önálló előadások keretében fejleszthessék az értékek átadásának képességét, a módszertani ismeretek gyarapítását, tréneri és szervezői készségek csiszolását. A gyakorlati záróvizsgák során a házaspárok egy-egy egymásnak szervezett alkalmon szívüknek kedves, megérlelt témában tartott előadásban bizonyították rátermettségüket.

A Családakadémia a Magyar Schönstatt Családmozgalom részeként jött létre 1996-ban. Az alapító házaspárok célkitűzése az volt, hogy a családmozgalomban összegyűlt tapasztalatokat szervezetten továbbadja a közösség tagjainak, valamint minden kereső közösség és család számára. Felismerték, milyen kívánatos, hogy a házasság és a család egyre inkább kibontakozzon a szeretetben és a bölcsességben, és így Istentől kapott hivatását betölthesse. Ez a kibontakoztatás tanulható és tanítható.

A Családakadémia olyan szakembereket képez, akik segíteni tudják a házaspárokat abban, hogy egymás iránti első szerelmük álmainak reális elemeit megvalósíthassák, házas- és családi életüket egyre értelmesebbé és szebbé alakíthassák.

Josef Kentenich, a Schönstatt mozgalom atyja és alapítója mozgalmát mindig és rendíthetetlenül Krisztus Egyházának részeként fogta fel, amely egy „ecclesia semper reformanda”, azaz egy folyamatosan megújulásra szoruló Egyház. Napjaink szinodális megújulásához szorosan kapcsolódik az a víziója, hogy a családokra mint a társadalom és az Egyház alapsejtjeire tekint, a házasságok megerősödésében az egész társadalom stabilitásának kulcsát látja.

A Szent Magyar Királyi Családról nevezett Családakadémia ezért a Magyar Katolikus Egyháznak ajánlva kínálja végzett házaspárjainak előadásait bármely egyházközség, családos közösség vagy házaspárok találkozója rendelkezésére. Az előadásokból ITT lehet választani.

A képzést záró küldetésünnepen Mohos Gábor püspök homíliájában fontos lelki útravalót adott az előttünk álló apostoli feladatokhoz. Jézus erejéről beszélt, amelynek a keresztény ember a közvetítő eszköze. A Szentlélek templomaként minden keresztény ember hivatása, hogy Isten rajta keresztül működjön. A keresztség nem tesz jobbá a kereszteletleneknél, hanem felelősséget, hivatást, talentumot ad, hogy Krisztus embereiből áradjon az Isten.

A püspök felidézte Szent II. János Pál pápa 2000 januárjában megfogalmazott szavait: a közösségi lelkiség azt jelenti, hogy a keresztény ember nem válhat zárvánnyá a társadalomban, hanem feladata és hivatása közösségben élni. Mivel minden közösség alapja a család, fontos, hogy legyen családeszményünk. Ez nem jelent tökéletességet. Minden házasságban természetes a válság, a nehézségek, a mindennapi küzdelmek, de keresztényként tudjuk, hogy Isten ezekben is ott van velünk és segít, ezért lehet belőle növekedni.

Megosztotta saját papi hivatásának egyik kezdeti bizonytalanságát is: hogyan tud az ember egy életen át hűséges maradni az Istenhez. Egy olyan világban, ahol teljesen megszokott, hogy az ember nem tart ki amellett, amit választott, nagyon fontos, hogy higgyük: az Isten kegyelmével lehet valaki hűséges, és az ember ebben teljesedik ki egyénként, házaspárként, közösségként egyaránt. A hűség eszményét érdemes élni a hétköznapokban, hiszen ez lényegileg hozzátartozik az emberhez. Ahhoz azonban, hogy ezt kibontakoztathassuk magunkban, fontos, hogy sose veszítsük el a reményt. A remény viszont csak Isten segítségével, a vele való napi, szoros kapcsolaton keresztül tud megalapozódni. Jézus, a reményünk, sose mondta, hogy nem lesz nehézségünk az életben, de azt mondta, hogy velünk lesz a világ végezetéig.

Nagy ajándék évfolyamunknak, hogy nem csupán tanulócsoportként, hanem mély emberi kapcsolatokat eredményező testvéri közösségként is összeértünk. Külön öröm, hogy a közösség családjainak összesen 31 gyermeke közül 3-an a képzés alatt születtek. Gyermekeink számára életre szóló barátságokat és a hit útján való növekedést hoztak a családakadémiás hétvégék. Bár olykor áldozatokkal járt egy-egy hétvége megszervezése ekkora családoknak, sokszor annyi áldást és ajándékot is kaptunk.

Jóllétünkről házigazdáink, Török Dávid és Kinga gondoskodtak, az átadás módjának fejlesztésében pedig Szentannai Pál és Judit adtak alapokat és kísértek bennünket. Egy ilyen vállalás óhatatlanul együtt jár feszültséggel, elbizonytalanodással, kételyekkel, bátortalansággal. A csüggedés és hitetlenség kísértésének legyőzését imájával és csendes, támogató jelenlétével Bocsák Gábor és Anna támogatta.

És hogy mit kaptunk két év alatt? Közös fejlődést a házaspárunkkal, bizalmas, érzékeny és támogató közösséget, gazdagító megosztásokat. Úgy töltekezhettünk, hogy közben együtt dolgoztunk a házastársunkkal egy számunkra fontos témán, gátakat és határokat sikerült átlépnünk, és mindenekelőtt fontossá vált számunkra Szűzanyánk jelenléte.

Vizsgaelőadásaink mind mai, aktuális témákat boncolgatnak, különböző nézőpontokból megvizsgálva a mai világi környezetben élt keresztény életünket.

Bakonyi Bence és Piroska Jó szót szólj jókor! című előadásában arról beszél, milyen nagy felelősségünk van azért, mit és hogyan mondunk. Czap László és Villő arról gondolkozik, hogyan tud támogató lenni egy család az egyének kibontakoztatásában, és ez miként hat vissza a családi közösségre. Havasi Tibor és Kata az apák és fiúk kapcsolatát vizsgálják, hogyan változott az meg és milyen aktualitása van ma. Pék Attila és Krisztina a családtagok egymás iránti elfogadásáról szóló előadásában azt mutatják meg, milyen apró lépéseket tehetünk, hogy a másik szemüvegén keresztül is tudjuk látni a világot. Rogács János és Borbála a döntéshozatal keresztény dimenzióját teszi a középpontba, hogy ne csupán túléljük az életünket, hanem hatással is legyünk a világra. Skobrák Ferenc és Tímea az emberi élet egész-ségére irányítja a figyelmet: miként válik ez családi életünk erőforrásává. Szkladányi Endre és Andrea a terített asztal szimbolikáján keresztül mutatnak rá, milyen fontos erőforrás egy család számára a közös étkezés.

Ugyanakkor minden előadás tükrözi egyikünk által megfogalmazott közös jelmondatunkat: A család az a hely, ahol Isten szeretete testet ölt és küldetésbe indul.

Forrás és fotó: Magyar Schönstatti Családmozgalom

Magyar Kurír