Isten szereti a kicsinyeket – Húsvét a három plébániából álló kirgiz egyházban

„A húsvéti időben, ami április 4-től pünkösdig tart, életünk e két mozzanat között zajlik: az első Krisztus győzelme a kereszten a halál felett, a második a feltámadás és általa mindannak a végleges eltűnése, ami szenvedést okoz azoknak, akik Isten szeretetében élnek. Bizonyosak vagyunk abban, hogy Krisztus mindent örökre megváltoztatott, és lehetővé teszi számunkra, hogy tovább éljünk az emberi létezés elkerülhetetlen napi eseményeinek »drámájában«, egy olyan világban, amely még nem teljesen fogadta el a megváltást” – írta üzenetében Anthony Corcoran.

Kirgizisztán katolikus közössége a világjárvány ezen nehéz időszakában is jelen lehetett a nagyheti szertartásokon. A szent három napban a fővárosi Szent Mihály arkangyal-templom tele volt: jelen voltak a helyi plébánosok és a hívek, akik a világ különböző pontjairól érkeztek. Ez megerősítette azt, hogy a katolikus egyház természeténél fogva egyetemes és egységes. A húsvéti vigília során egy 18 éves lány megkapta a keresztség szentségét. Örülünk, hogy befogadtuk őt hívő közösségünkbe. Ez mindannyiunk számára a remény fontos és értékes jele.”

Kirgizisztánban három katolikus plébánia van: a fővárosban, Biskekben, valamint Dzsalalabad és Talasz városokban, ugyanakkor az ország vidéki területein számos kisebb hívőközösség van. Jelenleg hét pap, egy szerzetes és öt ferences nővér szolgálja a híveket az országban.

A jezsuita apostoli adminisztrátor a nagyböjt kezdetén üzenetet tett közzé, amiben arra buzdította a híveket, hogy ne érezzék magukat kisebbségnek, és mindennap legyenek az evangélium tanúi. „Elismerjük, hogy egyházunk kicsi itt, Kirgizisztánban. Azonban, amint Ferenc pápa rámutatott, Isten szereti a kicsinyeket és az apró dolgokat. Katolikusként az a feladatunk, hogy megéljük hitünket, tanúságot téve a Világosságról és az Életről, az élő Krisztusról a mi nemzedékünkben, a mi időnkben és azon a helyen, ahol vagyunk, itt és most. Időnk a földi életben véges; ezért továbbra is keressük a legjobb módját annak, hogy bizonyságot tegyünk az életről, amit egyedül Krisztus adhat családjainknak, hazánknak és az egész világnak.”

Fordította: Szalontai Anikó

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Kirgiz Katolikus Egyház

Magyar Kurír