Isten vízióját akarjuk megragadni Európáról – Nemzetközi teológiai konferenciát tartanak Veszprémben

A háromnapos eseményt a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola szervezésében, a Veszprémi Érseki Főiskola, a Veszprémi Főegyházmegye közreműködésével és az Európa kulturális fővárosa (EKF) program támogatásával rendezik meg.

Az ünnepélyes megnyitón Udvardy György veszprémi érsek, metropolita úgy fogalmazott: a teológia kompetenciája és felelőssége a jövő vizionálásával kapcsolatban igen nagy, hiszen nem emberi víziót keresünk, nem valamiféle aktuális társadalmi kérdés megoldásához keresünk megfelelő módszereket, hanem

Isten vízióját akarjuk megragadni, megismerni. Isten víziója pedig az ember, az ember üdvössége.

A zsidó-keresztény kultúra jelentősége, a hitoktatás lehetőségei és általában a kontinens jövője – ezek a kérdések is napirendre kerülnek a Veszprémi Érseki Főiskolán megszervezett nemzetközi konferencián. A háromnapos tanácskozáson a fiatal teológusok plenáris üléseken vesznek részt, valamint szekcióbeszélgetések keretében vizsgálják meg hitéleti szempontból is a felmerülő kérdéseket. A rendezvény része az 1980-ban alapított Európai Katolikus Teológiai Társaság e témában elindított konferenciasorozatának.

Számos szempontból megkérdőjeleződnek azok a társadalmi struktúrák, formák és szerkezetek, amelyek eddig jellemezték Európát – erről is szólt a házigazda intézmény vezetője. Sebestyén József rektor szerint ezért is fontos látni, és meghallgatni azt, hogy a fiataloknak milyen a jövőképe.

A fiatalok nyitottak a jövőre, a teológusnak pedig feladata, hogy önmagát és kapcsolatait, a világot értelmezni tudja Isten szemén keresztül – erről Udvardy György szólt. A főegyházmegye főpásztora szerint a következő generáció új kérdéseket és új módon tud megfogalmazni és ez segíti az Egyházat is.

A kontinens és maga az Európai Unió is válaszút előtt áll, fogalmazott a konferencia nyitóelőadásában Navracsics Tibor. A területfejlesztési miniszter szerint három lehetséges út áll az Unió előtt: az egyik, hogy gazdasági közösségként tekintünk rá, és nem fogalmazunk meg politikai elvárásokat vele szemben. A másik lehetőség, hogy államfejlődésként gondolunk az Unió jövőjére, amelynek végcélja a föderatív államok közössége és a politikai egység. A harmadik – általa is előnyben részesített – modell elsősorban kulturális közösségként fogja fel az Uniót, amelynek tagjait az európai kultúra köti össze, és alulról szerveződve, a közösségek közösségeként működne a jövőben. A miniszter szólt arról is, hogy

Európa – akár vallási, akár kulturális szempontból vizsgáljuk – egy keresztény kontinens, és a görög, a római és a zsidó-keresztény kultúra különbözteti meg a világ többi részétől.

Augusztusban Pécsett szintén hasonló témában tartanak majd tanácskozást a szervezők. Oda kétszáznál is több teológust várnak majd.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír