Istennel együtt az emberek között – Bezárta kapuit a Premontreiek 900 kiállítás

A Premontreiek 900 című kiállítást rendezője a Magyar Premontrei Cirkária és a Magyar Nemzeti Múzeum volt.

A beszélgetés moderátora, Mátéffy Balázs először arról beszélt, hogy ellentétben a kultúra és a történelmi örökség más területeivel, a premontrei rend esetében sajátos folytonosságot tapasztalhatunk. Ezt bizonyította ez a kiállítás is. A látogatók meggyőződhettek arról, hogy ez a 900 éves múlt tovább él.

Balogh Péter Piusz OPraem apát (Gödöllői Premontrei Apátság) azt emelte ki, hogy a szerzetes látszólag a világtól elzárva éli életét, valójában számos olyan pont van, mely összeköti őket a hétköznapi emberrel. A lelkipásztorkodás feladata is azt jelenti, hogy az emberek közé kell menni, az imádságból és az egyházi szolgálatból forrásozó örömhírt tovább kell adni.

Az imádság, a liturgia tartja össze a közösséget, az elődök liturgikus zenei hagyományának ápolása pedig az előző nemzedékekkel köti össze a ma szerzetesét.

A premontrei szerzetes életének jellemzője a vita mixta (kevert életforma), mely a tevékeny életet ötvözi a szemlélődéssel – Juhász Katalin Ágnes OPraem, a Premontrei Női Kanonokrend általános főnöknője ezzel összefüggésben elmondta: Szent Norbert korának problémáit felismerve szerette volna az emberek közé vinni Istent. A jubileumi évnek nem véletlen lett a szlogenje az

Istennel együtt az emberek között.

A harminc évvel ezelőtti újrakezdés sokban hasonlít arra, amit Norbertnek meg kellett tennie a maga korában. Ennek alapja a szép liturgia, mely erőt ad ahhoz, hogy a kor kihívásaira választ adva segítsenek az embereknek.

„Türje százhúsz év után újjászületik. Ez az egykori apátság a magyar építészet és kultúrtörténet értékes darabja, itt látható a csonka haza legnagyobb Szent László legenda ábrázolása” – hangsúlyozta Fazakas Zoltán Márton OPraem, a Csornai Premontrei Prépostság apátja.

Türjén most igen fontos értékmentés zajlik. Nagy várakozással tekintenek a munkálatok befejezése elé, mely a jövő évben várható.

Piusz apát mindehhez hozzátette, hogy néhány éve Nagykökényesen is ellátnak lelkipásztori tevékenységet. A kökényesi templom története is a premontrei rendhez köthető. Ez is egy olyan hely, mely a ma szerzetesét egybekapcsolja a múlt gazdag örökségével.

Az oktatás feladata sokáig nem tartozott a rend karizmájához. „Az I. Ferenc féle diploma a lelkipásztorkodás mellé a premontreiek feladatául adta a tanítást is – így a rend tanítórenddé vált.” Ezzel kapcsolatban Márton apát azt emelte ki, hogy a tanítással nagyon izgalmas terület került a rend látóterébe, hiszen fiatalokat nevelni, egy kialakulóban lévő ember lelkére hatni nagy felelősség és nagy kihívás. 

Amilyenné neveljük a ma fiataljait, olyan lesz a jövő.

Az iskolákban egészen másként tud a rend társadalomformáló erő lenni, mint az élet más területein.

Juhász Katalin Ágnes OPraem főnöknő arról beszélt, hogy a rendszerváltás után egy napközit szerveztek szegény gyerekek számára. A zsámbéki szakiskolát azért indították el, mert a nevelés által tudják helyes irányba terelni azokat a fiatalokat, akik az intézmény segítsége nélkül elkallódnának.

Balogh Péter Piusz OPraem, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja ehhez azt fűzte hozzá, hogy Gödöllőn igyekeznek a Szent Norbert és utódai által meghatározott igényességgel végezni az oktatás feladatát. Szeptembertől egy gödöllői óvodát is átvett a rend.

A premontrei szerzetesek egy „helyre tesznek fogadalmat” (stabilitas loci). Ezzel összefüggésben Balogh Péter Piusz OPraem kiemelte, hogy az ecclesia szó egyházat és templomot is jelent. Ám egy premontrei minden esetben egy közösség templomára teszi le a fogadalmat, vagyis a helyhez oda kell kapcsolnunk azokat a rendtársakat is, akik ebben a közösségben élnek.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír