Izraeli régészek a babiloni fogság előtt működött festékgyárat találtak Haifa partjainál

A Tel Szikmona nevű, Haifa közelében fekvő régészeti lelőhelyen az izraeli kutatók felfedezték az eddigi legősibb, bibliai korból származó festékgyárat. Ezen a helyen a Bibliából is ismert királyi bíbor (héberül: argaman) és kék (thelet) színű festékeket állították elő tengeri csigák mirigyeiből. Először találtak bizonyítékot a bibliai időkben folytatott ipari festékgyártásra Izrael területén.

A neves Plos One tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint Tel Szikmonában az ásatásokon számos, a festékgyártást szolgáló eszközt és kerámiát találtak, amelyekből arra lehet következtetni, több száz éven át működött a gyár, a Kr. e. 1100-tól a Kr. e. 6. századig – vagyis valószínűleg a Kr. e. 586-ban történt babiloni hódításig, amikor lerombolták a térség gazdaságát és Jeruzsálem első szentélyét.

Tel Szikmona területét már az 1960-as években elkezdték feltárni, késő bronzkori (Kr. e. 1500–1150) és bizánci kori (Kr. u. 4–7. század) leletekre bukkantak, de a legrégebbi rétegeket eddig nem publikálták megfelelően.

Golan Salvi professzor, a haifai egyetem tudósa vezeti a feltárásokat, aki újraértékelte a korábban előkerült tárgyakat is. Meglátása szerint a festékgyár termékei valószínűleg eljutottak a jeruzsálemi Első Szentélybe is, mert a bíbor és a kék festék fontos szerepet játszott a szertartásokban és a papi öltözékekben.

A festéket háromféle tengeri csiga mirigyeiből nyerték ki. Tel Szikmona mellett a sziklás tengerfenék ideális élőhelyet nyújtott ezeknek az állatoknak, biztosította a szükséges nyersanyag állandó utánpótlását.

A vaskor elején (kb. Kr. e. 12. században) Tel Szikmona kis föníciai falu volt, amely már foglalkozott bíborfesték-készítéssel, de még nem ipari méretekben – közölte Golan Salvi, aki szerint az Kr. e. 9. századtól a településen nem laktak, hanem egy védőfallal körülvett ipari központtá alakították át, vélhetően a festékgyártás érdekében.

Mózes öt könyve többször említi ezeket a színeket, például az imaköpeny rojtjának theletkéknek kellett lennie, de a babiloni fogság után feledésbe merült a festék eredete, és évszázadokig szimbolikussá lett a jelentése.

A festékgyártás bonyolult és munkaigényes folyamat volt, különleges technikai tudást igényelt. Egy családi műhelynél nagyobb infrastruktúrára volt szükség, s ennek megfelelő szervezett, jól megtervezett ipari telepre bukkantak. Tel Szikmonában több tucat csigahéjat, lyukas edényt és kőedényt találtak, és egy kerámiaedényben bíbor festékmaradványt is azonosítottak.

Ez nem csak legenda, ez az anyag valóban létezett, és most végre meg is találtuk – mondta Ajelet Gilboa, az egyik régész. A feltárás új fényt vethet a bibliai szövegekre is, mivel megerősíti, hogy a szövegekben említett színek technikailag és gazdaságilag is előállíthatóak, így a rituálék kivitelezhetőek voltak már abban a korban.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia (Tel Szikmona)

Magyar Kurír