Január 15-től lehet jelentkezni a pannonhalmi szent három napra

A vendégfogadás az ötvenes évek végén indult: 10-15 fiatal követte a Szunyogh-misszáléval a kezében a latin nyelvű szertartásokat. 1965-ben már a Műegyetemen titokban szerveződött ifjúsági csoport költözött be ugyancsak titokban a monostorba. És míg nagyszombat délelőtt és éjjel a diákotthonban lakó vendégek a szerzetesközösséggel együtt ünnepelték a liturgiát, addig nagyszombat délutánján a faluból és a környékről érkező hívek töltötték meg a húsvéti körmenetet. Szennay András főapátságának kezdetétől, 1972-től már magyarul, megújított liturgiával és tudatos gondossággal végezte a pannonhalmi szerzetesközösség a liturgiát, amelybe egyre több vendég kapcsolódott be – ugyanakkor folyamatosan a megfigyelés és az ügynökrendszer árnyékában. Üldözöttként, megfigyeltként ünnepelni; tudni azt, hogy az asztalnál velünk együtt ülnek, velünk együtt nyúlnak az ételhez árulóink, egyszersmind hinni abban, hogy Krisztus feltámadása erősebb minden fogva tartó rendszernél – ezt jelentette sokaknak a Pannonhalmán töltött szent három nap.

A szerzetes és a világból érkezett vendég húsvéti találkozása tehát több mint ötven éve ismétlődik Szent Márton hegyén. A pannonhalmi húsvétokon a monostor kapuit megnyitó szerzetesek és a monostorba belépő vendégek átélik a közös imádságot, s hogy mit jelent „a mindenható Istenre áldást mondani”.

2024 húsvétján is vendégek százai lépnek majd be Szent Márton monostorának kapuján, hogy részesei legyenek a bencés szerzetessekkel együtt a szent három napnak, Urunk húsvéti átmenetének.

Ilyenkor naponta többször megtelik a pannonhalmi bazilika fiatalokkal és idősekkel, játszó gyerekekkel, fiatalokkal, színnel, és a szerzetesi zsoltárok az egész közösség zsoltáraivá válnak. Azokat a zsoltárverseket és dallamokat, amelyeket rendszerint csak a szerzetesek férfihangja énekel, most nők és férfiak, fiatalok és idősek együtt szólaltatják meg. Először csak keresve a hangokat, aztán egyre magabiztosabban. S ha valaki másodjára vagy sokadik alkalommal érkezik a húsvéti szent három napra a Szent Hegyre, már saját szavaiként mondja az áldás – az istendicséret szavait.

Persze az imádság után sor kerül Pannonhalmán az „élet kedves szavaira” is. A Bencés Gimnázium termeiben, lépcsőfordulóin, a kollégiumi szobákban, a nagyhálókban, a nagyszombat reggeli közös futásban, az előadásokon és a közös meseírásban, a tojásfestésben, nyuszikeresésben és a kiállításlátogatásban is megosztják egymással az élet dolgait.

A húsvét megnyitja mind a szerzetes, mind a vendég szívét, hogy félelem nélkül megismerje a másik valóságát.

Mind a szerzetes, mind a vendég részt adhat a másiknak a saját életéből, tapasztalataiból, öröméből, mert húsvét titka megerősíti a teremtésre mondott isteni igent: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó” (Ter 1,31).

A 2024. évi pannonhalmi szent három napra január 15. és február 14., hamvazószerda között lehet jelentkezni, ITT, ahol bővebb információt is találnak az érdeklődők.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Bencés Főapátság

Magyar Kurír