Jasna Górában ünnepi szertartáson megújították a lengyel nemzet fogadalmait

A hagyománynak megfelelően a szertartáson megújították a nemzet fogadalmait, amelyeket „az évezred  prímása”, Tiszteletreméltó Stefan Wyszyński bíboros fogalmazott meg 1956-ban, fogvatartásának utolsó szakaszában: az úgynevezett Jasna Góra-i esküben fejezte ki a lengyel nemzet Szűz Mária iránti hűségét. Lengyelország kereszténnyé válásának 1000. évfordulója alkalmából pedig a millenniumi ünnepségek keretében, 1966. május 3-án hazáját Máriának ajánlotta fel.

Az idei ünnepi szertartás Stefan Wyszyński bíboros boldoggáavatási előkészületeinek is a része. A Częstochowai Szűzanya ünnepének vigíliáján, szerdán a kegyhely épületegyütteséhez tartozó Szent Rókus-bástya új termeiben a leendő boldog emlékére kiállítás nyílt, amelyen olyan tárgyak tekinthetők meg, mint a Szűzanya csodás kegyképét díszítő millenniumi köntös, a prímás miseruhái, pileólusa és sapkája, kézírásával ellátott képeslapok, képek.

Az ünnep előestéjén a katowicei Sziléziai Filharmonikus zenekar és kórus adott szabadtéri hangversenyt. A tíz képből álló oratórium szövegkönyvét Tadeusz Golecki atya írta, zenéjét két krakkói művész, Hubert Kowalski és Piotr Pałka szerezte. Az oratórium egy Mária által Istennek ajándékozott élet történetéről szól.

A Częstochowai Szűzanya ünnepére nagyszámú zarándok érkezett az ország minden részéből, főleg plébániai csoportok Łódź, Kalisz, Katowice és Częstochowa városokból, de egyházmegyei zarándoklatok is Opole, Gliwice,Tarnów egyházmegyéiből.

Az ünnepre Jasna Górába érkeztek az ifjúsági világtalálkozók jelképei is, vagyis a kereszt és a római Salus Populi Romani (a római nép megmentője) Szűzanya-ikon másolata. A jelképek zarándoklata egyfajta spirituális előkészület a fiatalok és Ferenc pápa két év múlva esedékes lisszaboni találkozójára. „Számunkra, lengyelek számára azt is jelenti, hogy gondolatban visszatérünk a harminc évvel ezelőtti Jasna Górába, valamint az öt évvel ezelőtt Krakkóban megrendezett ifjúsági világtalálkozóhoz” – jegyezte meg Adam Polak atya, a Częstochowai Kúria Ifjúsági Lelkipásztori Hivatalának és Akadémiájának igazgatója. – Ezek a jelképek emlékeztetnek rá, hogy Krisztus minden ember egyetlen Üdvözítője, és Mária minden hívő Anyja.”

*

A 293 méter magas Jasna Góra (Fényes-hegy) kolostorát 1382-ben magyar pálosok alapították. Ennek egyik kápolnájában található a híres Fekete Madonna-kegykép, amely Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, egyben a lengyel katolicizmus és függetlenség jelképe. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely még a Szent Család otthonából származott. Egy Jasna Góra-i dokumentum szerint a kegykép az alapítás évében, 1382 augusztusában jutott el a kolostorba Jeruzsálemből Konstantinápolyon keresztül. A kegyképhez fűződő egyik legismertebb csoda az 1655-ös „özönvíz” néven ismert svéd támadás, amelyet sikerült visszavernie egy maroknyi lengyel seregnek. Ennek az ostromnak, a svéd ágyúgolyóknak a nyomai még ma is jól láthatók a Szent Rókus-bástya falain. A csodás győzelmet követő évben, 1656-ban II. János Kázmér lengyel király Máriának ajánlotta fel az országot, aki azóta Lengyelország Patrónája és Királynője.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír