Jazloveckij püspök: Kétségbeejtő a helyzet Kijevben, sokan meghaltak a drón- és rakétatámadásban

Május 13-ról 14-re virradó éjjel az orosz erők több mint 670 harci drónt és 56 rakétát indítottak Ukrajna ellen. A támadás során ballisztikus, hiperszonikus és cirkálórakétákat vetettek be. „Ezek egyáltalán nem egy olyan fél lépései, aki hisz abban, hogy a háború a végéhez közeledik” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az áldozatok száma folyamatosan emelkedik, a mérleg egyelőre bizonytalan. Csak Kijevben 24-re nőtt a halottak száma, köztük három gyermek. A fővárosi segélyszolgálatok tájékoztatása szerint

az utóbbi hónapok egyik legintenzívebb moszkvai offenzívájában legalább 47-en megsebesültek, a mentőegységek megállás nélkül kutatnak túlélők után a romok alatt.

Különösen súlyos károkat szenvedett a Darnickij negyed, ahol a mentőszolgálatok órákon át küzdöttek az emberéletekért.

Napfelkelte után vált láthatóvá a pusztítás mértéke: a város húsz pontján értek találatok lakóépületeket, egy iskolát, egy állatkórházat és egyéb polgári infrastruktúrákat. Zelenszkij elnök beszámolt arról, hogy a kijevi régióban is keletkeztek károk, valamint „terrortámadások” történtek a kremencsuki energetikai létesítmények, illetve csornomorszki kikötők és a terület lakóövezetei ellen. Az Ukrainszka Pravda legfrissebb értesülései szerint egy újabb orosz dróntámadás tüzeket okozott a csernobili tilalmi zóna nehezen megközelíthető területein. Az állami nukleáris szabályozó hatóság közölte: a tüzek ellenére a radioaktivitás szintje a zónában szerencsére nem haladja meg az ellenőrzési határértéket, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy „az orosz támadások újra és újra súlyos veszélyt jelentenek az ökoszisztémára”.

Egyfolytában szóltak a szirénák, lakóépületek rongálódtak meg

„A helyzet valóban kétségbeejtő” – nyilatkozta Kijevből Olekszandr Jazloveckij, a kijev-zsitomiri egyházmegye segédpüspöke, az ukrajnai Caritas-Spes elnöke. „Az oroszok nemrég ünnepelték a győzelem napját, és azokban a napokban nem bombáztak minket. Ám amit akkor kihagytak, azt most pótolják be: tegnap óta egyetlen hullámban több mint ezer iráni gyártmányú nehéz drónt és ballisztikus rakétákat indítottak útnak. Az éjszaka folyamán végig szóltak a szirénák, csak az imént hallgattak el. Órákon át hatalmas robbanásoktól zengett a város: a házak egymás után remegtek bele. Hívő emberként nem tudok elmenni amellett a tény mellett, hogy a támadások éppen május 13-án történtek, a Fatimai Szűzanya napján, aki éppen arra hívott, hogy imádkozzunk Oroszország megtéréséért.”

A püspök így folytatta: „Katonáinknak nem sikerült minden támadó eszközt hatástalanítaniuk, és még ott is keletkeztek károk a lehulló roncsok miatt, ahol megsemisítették a drónokat. Egy kilencemeletes lakóház súlyosan megrongálódott. Sajnos továbbra is újabb halottakról hallunk, és több mint negyven sebesültről – köztük gyermekekről – érkeznek hírek. Papjaink közül többen azonnal a helyszínre siettek, ahol a segélyszolgálatok már nagy erőkkel dolgoztak a romok alá szorult emberek kimentésén. Bennünket ezért nem engedtek be, így a magunk részéről az imádságot folytatjuk.”

A püspök elmondta, hogy a légiriadók és az újabb bombázások kockázata ellenére is sok emberrel találkozott. „Megrendítő beszélgetések voltak – osztotta meg. – Szinte mindenki azt mondta, hogy nem aludt, különösen a kisgyermekesek. Mégis kevesen hagyták el otthonukat, hogy óvóhelyre vagy metróállomásokra menjenek.

Az emberek bizonyos értelemben hozzászoktak a háborúhoz: otthon maradnak, esetleg behúzódnak a fürdőszobába, és imádkoznak. Ez vált a normalitássá, bármilyen drámai is.”

A tűzszünet csak felkészülés a még nagyobb támadásra

A püspök végül megjegyezte: „Sokan beszélnek a diplomácia nyelvén is fegyverszünetről és tűzszünetről. Ezek jó kiindulópontoknak tűnhetnek a béke építéséhez. A valóságban azonban úgy látszik, az oroszok ezeket a szüneteket csak arra használják fel, hogy újra felfegyverkezzenek: spórolnak a rakétákkal és az erőforrásokkal, hogy aztán még nagyobb intenzitással csapjanak le. Részükről a valódi jószándék semmilyen jele nem mutatkozik. Azok a feltételek, amelyeket a tárgyalások megkezdésének előfeltételeként szabnak meg, az ukránok számára elfogadhatatlanok.”

„Amiatt vagyunk a leginkább elkedvetlenedve, hogy úgy érezzük, megfeledkeztek rólunk” – mondta el végül Jazloveckij püspök. „Értem én, hogy alkalmanként jót tenni és segíteni valakin könnyű. De tartós felelősséget vállalni egy emberért vagy egy helyzetért olyan bátorságot igényel, amivel nem mindenki rendelkezik. Ezért újra és újra

megértést, közelséget és támogatást kérünk: akár csak imádsággal vagy a bátorítás szavaival is.”

Forrás: AgenSIR

Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír