Jelen lenni – Akolitusavatást ünnepeltek Majoson

Hazai – 2023. június 5., hétfő | 20:58

Felföldi László pécsi megyéspüspök június 2-án ünnepi szentmisén avatta akolitussá Szőts Gábort a bonyhád-majosi kápolnában. Koncelebrált Máger Róbert püspöki irodaigazgató és Wigand István plébános.

Felföldi László szentbeszédében elmondta, napjaink Egyházában a világi hívek szolgálata háttérbe szorult, elcsendesedett, ezért most az a fontos, hogy a közösség, az Egyház közössége úgy találjon magára, ahogyan azt eredetileg Krisztus elindította, s ahogyan a Szentlélek vezette. A főpásztor kifejezte örömét, hogy Tolna vármegyei Majoson egy valódi élő, dinamikus közösséggel találkozni, ahol a hívek magukénak érzik közösségükben a szolgálat, a jelenlét ügyét, aminek méltó bizonyítéka a zsúfolásig megtelt templom és az akolitusavatás szertartása.

Jelen lenni saját életünkben, jelen lenni az Isten életében és jelen lenni egy szolgálatban –

életünk nagy kérdése, hogy jelen vagyunk-e ott, ahol élünk, akivel élünk, abban a feladatban, amire Isten minket megteremtett, amire az Isten szólít és hív

– tette fel a kérdést Felföldi László. Az Úr minket hív és minket küld a szőlőjébe szőlőmunkásnak, hogy országának eljöveteléért dolgozzunk. Ez a személyes meghívás és küldés határozza meg minden világi Krisztus-hívő méltóságát, felelősségét, hogy e méltóságot örömmel és hálával ismerjék föl, és a felelősséget hűséggel és nagylelkűen vállalják. Ugyanakkor fontos rögzíteni szívünkben, hogy nemcsak az akolitusnak, a diakónusnak és a papnak, hanem minden keresztény hívőnek ilyen meghívása és küldetése van, melyben a jelenlétével tud szolgálni és azt ajándékozni másoknak – emelte ki beszédében a püspök.

Az Úr – a szőlőt a szőlőmunkásokkal műveltető gazda – az élet minden órájában hív minket, azaz megmutatja szent akaratát. Ezért

az éberség, mint az Isten szavára való gondos odafigyelés, a tanítvány alapvető és állandó magatartása,

ami rugalmasságot és a közösség tagjaival való együtt gondolkodást is jelent. Beszéljünk erről közösségeinkben, éljük meg és merjük odaajándékozni szolgálatunkat másoknak – hangzott el a főpásztori buzdításban.

Ami volt, az már elmúlt, azzal nem tudunk mit kezdeni. Csak a jelen van, az újjal kell szembenéznünk. Ebben a mostban, az élet minden egyes órájában kér az Úr és megmutatja az ő szent akaratát. Kin keresztül, hogyan érkezik hozzánk? Nem fontos, a lényeg az, hogy válaszoljunk rá. Az akolitusavatásban mindig egy közösség az, aki az ajándékot kapja. Most a majosi közösség a megajándékozott. Az ünnepi alkalom ugyanis nem a személynek szól, hanem a közösség ajándéka, hiszen a közösség szolgálatára avatjuk és rendeljük az akolitust, melyben a majosi közösség most megéli, hogyan tud korábbi hitoktatójuk a szolgálatukra lenni, és megtapasztalhatják, mit jelent az Istentől kapott hívást meghallani, igent mondani rá és megélni.

A Pécsi Egyházmegye ősszel akolitusképzést indít, melyben nem az a lényeg, hogy a jelentkezők közül hányan fogják a végső igent kimondani, hanem az, hogy elindulnak azon az úton, Istennek abban a hívásában, amit nekik akar adni, amelyben most akarja őket vezetni. A képzés keretében 68 férfi mondott most igent Krisztusnak erre a nagyon merész, nagyon bátor hívására, mely által megéljük az Egyházban, az egyházközségekben azt a csodát, azt a gyönyörű ajándékot, hogy sok-sok szív rátalál arra a közösségre, arra az erőre, arra a biztonságra, amelyre elengedhetetlenül szükségük van a keresztényeknek, a Krisztusi tanítványoknak, a családoknak, az Egyház teljes közösségének – fogalmazott beszédében Felföldi László püspök.

A szentbeszédet követően a szentmise az akolitusavatási szertartással folytatódott, melyben a korábban már lektori szolgálatra felavatott akolitusjelölt, Szőts Gábor az Eukarisztia ünneplésére előkészített ciboriumot, az Eucharisztia őrzésére szolgáló kelyhet vette át szimbolikusan a püspöktől.

„Vedd ezt az Eucharisztia ünneplésére előkészített kenyeret, és úgy élj, hogy méltóképpen szolgálhass az Úr és az Egyház asztalánál” – hangzott el a felhívás a főpásztor részéről a szertartás keretében.

Akolitusnak lenni nem csupán tevékenység, hanem a közösség szolgálatára kapott megbízás teljesítése is. Az akolitusok feladata elsősorban a szentmiséken való áldoztatás és a szent edények purifikálása, megtisztítása, valamint elvihetik az Oltáriszentséget az idősek, betegek otthonába, szentségimádást és igeliturgiát vezetnek, de megbízatásuk az egyházközség közösségének építésére is szól. Az akolitus egyszerű, fehér ruházata tükrözi szolgálatuk egyszerűségét. A majosi egyházközségben június 2-án akolitussá avatott Szőts Gábor 1966-ban született Szekszárdon. Teológusként végzett, korábban hitoktatóként szolgált. Feleségével Majoson élnek, négy felnőtt gyermekük van.

A szentmise zárásában Wigand István plébános köszönetett mondott Szőts Gábor családjának és elsősorban a feleségének a támogatásért, mely lehetővé tette Gábor számára a felkészülést az akolitusi szolgálatra.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria