A Jeruzsálemi Szent Sír lovagrend

A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend eredete a legendák homályába vész. A történetírók általában Jeruzsálem első keresztény királyát, Bouillon Gottfriedot jelölik meg alapítónak, aki visszautasítva a koronát, királyi rang helyett a Szent Sír védelmezője címet vette fel. A Rend legrégebbről fennmaradt saját dokumentuma 1103-ból származik.

A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagjainak védelmezniük kellett az Egyházat, Jeruzsálemet, Krisztus sírját, a szentföldi szent helyeket és ereklyéket, valamint a zarándokokat a muzulmánokkal szemben. A kezdetben néhány főt számláló közösség az idő múlásával nagy tekintélyre tett szert. Nemesek, főnemesek és uralkodók részesültek a Krisztus sírjánál való felavatás megtisztelő szertartásában, hálájuk jeléül jogokkal s adományokkal halmozva el a rendet. IV. Miklós és XXII. János pápák okleveleiből tudjuk, hogy a XIII. század végén 288 kolostort birtokoltak, azok minden tartozékával együtt.

A rend hazánkban is nagy múltra tekint vissza. A XIII. században már voltak rendházaik Körös és Szepes megyében, de jelenlétük csak a XIX. századtól vált jelentőssé. 1945 előtt József Ferenc királyi herceg, rendi helytartó vezetésével a magyar lovagok tevékeny részt vállaltak az Egyház életében. A kommunizmus évtizedei után a magyarországi helytartóság 1991. szeptember 14-én alakult újjá. 1999-ben adták ki első, 2005-ben pedig második sematizmusukat, azaz névtárukat. A kötet segítségével betekintést nyerhetünk a lovagrend hazai felépítése mellett külföldi elterjedtségébe is.

Szent Sír Lovagrend legfőbb elöljárója a mindenkori pápa, nagymestere pedig általában egy kiérdemesült kuriális bíboros, jelenleg Carlo Furno. A nagymesteri hivatal a Szent Péter tér melleti Borgo santo Spiritón, a rend lelki székhelye pedig szintén a Vatikán szomszédságában a Sant’Onofrio al Gianicolo templom.

A rendnek jelenleg az alábbi országokban van helyi szervezete, vagyis helytartósága: Anglia és Wales, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Hollandia, Írország, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta. Mexikó, Monaco, Németország, Olaszország, Portugália, Puerto Rico, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia és Tajvan.


A magyar helytartóság három tiszti kerületre oszlik (Budapest, Vác és Pécs). Saját temploma is van a rendnek Budapesten, a XIV. kerületben, a Hermina Műemlék-kápolna, ahol minden vasárnap 11-kor mutatnak be szentmisét.

A Szent Sír Lovagrendnek világszerte több mint húszezer tagja van, a magyar helytartóságához közel nyolcvan lovag és dáma tartozik, valamennyien jeles értelmiségiek. A jelenlegi helytartó Berniczei-Royko Ádám főorvos.

„A lovagrend egyedülálló karizmája, hogy megmaradt annak, aminek indult: szentföldinek – állítja Farkas Olivér, aki 1999-től tagja a rendnek. – Ez azért érdekes és fontos, mert valamennyi történelmi lovagrend a Szentföldért alakult, de ma már csak mi maradtunk Szentföldiek. A Szent Sír Lovagrend célja és hivatása ma is, mint korábban: támogatni a szentföldi katolikus kulturális és szociális intézményeket; terjeszteni és fenntartani a katolikus hitet és védelmezni a Katolikus Egyház jogait a Szentföldön.”

Sz. Cs./MK