Jézus keresztútja a miénk is – Besnyői passió a fotóriporter szemével

1264 és 1316 között több pápai rendelet is született, melyek az úrnapi körmenet és ünnepség rendjét szabályozták, illetve engedélyezték bibliai jelenetek élőképszerű bemutatását. Ennek köszönhetően is terjedt el Európa-szerte a passiójáték műfaja a 13–14. századtól.

Az Egyház liturgikus életének mindig is kiemelkedő része volt a nagyhét kezdetén és nagypénteken az Úr szenvedéstörténetének felolvasása. Virágvasárnap Máté, nagykedden Márk, nagyszerdán Lukács evangélista írása alapján, nagypénteken pedig János evangélista szerint olvasták. A II. Vatikáni Zsinatot követő liturgikus változások során virágvasárnapra került a hároméves ciklus alapján a szinoptikus passió-elbeszélések felolvasása.

A liturgikus felolvasáson túl az Egyház lelki életének fontos elemei voltak a liturgikus drámák, misztériumjátékok. Ezek között foglal helyet a passió, melynek segítségével a jelenlévők nem csupán az ige hallgatóiként, hanem a cselekmények tényleges résztvevőiként, kísérőiként, átélőiként vehetnek részt az eseményben. Az ilyen jellegű előadások kiváló alapot kínálnak annak a misztériumnak a befogadásához, amely immár több mint 2000 éve történt Jeruzsálemben és annak falain kívül; amely esemény megváltoztatta a világ történelmét, és amely azóta is mindannyiunk életében jelen van, hiszen mi magunk is valamiképpen időtlen szereplői vagyunk a történetnek.

A Besnyői passiót 2007 virágvasárnapján mutatták be első ízben az egyházközség tagjainak szereplésével. A jelmezeket és a kellékek nagy részét is a közösség készítette el.

Azóta Máriabesnyőn a virágvasárnapi passiójáték hagyománnyá vált, az előadásokat pedig évről évre igyekeznek valamilyen újítással, fejlesztéssel különlegesebbé tenni.

A passió Jézus utolsó 12 óráját eleveníti fel a Getszemáni-kertben történő elfogásától kereszthaláláig.

Az alkotók az előadást Mel Gibson Passió című filmje, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásai alapján készítették el. A Besnyői passió fontos eleme a zene, amelyet a Passió és a Ridley Scott féle Gladiátor című filmek zenéiből kölcsönöztek.

A passiójáték jellegzetessége, hogy a nézőközönség is részese lehet a játéknak. A máriabesnyői bazilika udvara és tere, valamint a passiójáték fonala egyaránt lehetővé teszi, hogy a nézők valóban különleges élményben részesüljenek. Sőt az előadás elején kézbe kapják a szövegkönyvkivonatot is, amelyben ki vannak emelve azok a részek, ahol be tudnak kapcsolódni az előadásba.

A közönség nem foglal helyet az előadás idején, hanem állva marad, mintha maguk is ott lennének Kaifás főpap házában és Pilátus palotájának udvarán.

A tömegnek a történetnek megfelelően követelnie kell Kaifástól és Pilátustól Krisztus kereszthalálát.

Idén egy szívmelengető, nem várt jelenetnek is tanúi lehettek a jelenlévők, amikor ugyanis Pilátus megkérdezte a közönségtől, akarja-e a nép megfeszíteni Jézust, a jelen lévő gyermekek egyértelmű „Nem! Nem!” felkiáltással feleltek. A kicsinyek ezen ártatlan és őszinte tiltakozásán a Megváltó halála ellen még a Jézust és Pilátust alakító szereplők is elmosolyodtak.

Az előadás alatt több jelenet is a közönség sorai közt játszódik: Péter tagadása, Jézus megostorozása, első elesése a kereszttel, találkozása Máriával. Ezáltal a nézők belső szemszögből követik végig Jézus kálváriáját.

Végül a jelenlévők elkísérik Jézust keresztútján Jeruzsálem képzeletbeli utcáin egészen a Golgotáig, akárcsak a korabeli nép kísérte a Megváltót. Így a ma embere is testközelből tapasztalhatja meg a kivégzőosztag katonáinak durvaságát, közelről

megélve Krisztus értünk felajánlott kínszenvedését és kereszthalálának eseményét.

A Besnyői passió zárójeleneteként Jézust általában leemelik a keresztfáról, majd Mária ölébe helyezik. Idén azonban ezen a ponton is újítottak az előadáson: a test sziklasírba helyezése után Jézus feltámadásával ért véget a misztériumjáték.

A képre kattintva fotógaléria nyílik.

Forrás: Besnyői passió

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír