Jézus Krisztus csanádi egyházának millenniumára készülünk – Beszélgetés Pál József Csabával

A Pozsonyi évkönyvek MXXX/1030-ban Gellért püspökké szentelését rövid, tömör bejegyzéssel említik: „Gerardus episcopus ordinatur” – Gellértet püspökké szentelik. Ekkor jött létre az István király által alapított „marosi egyház“, a Moresenae aecclesiae, illetve püspökség, későbbi nevén Csanád.

A középkori történelmi források nem említenek más időpontot – olvasható abban az útmutatóban, amely az ősi csanádi egyházmegye jubileumi ünnepségét előkészítő Millennium Csanadiense elnevezésű kiállítássorozatra készült.

A megnyitót május 14-én, szerdán 11 órakor tartják a temesvári Szent György-székesegyházban, és 2030-ig, a jubileum évéig minden esztendőben egy-egy időszakot felölelve fogja bemutatni az ősi püspökség, valamint az 1920. évi trianoni békediktátum után a területén létrejött három különálló egyházmegye, a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki püspökség múltját, jelenét. Ezért a kiállítást a három testvéregyházmegye együtt szervezi. Az előkészületekről Pál József Csaba főpásztort kérdezte a temesvári püspökség sajtóirodája.

– Püspök atya, hogyan született meg a kiállítás gondolata?

– A történelmi visszaemlékezés fontos, mert minden fának gyökerei vannak, amelyekből táplálkozik, hogy magasra nőjön és gyümölcsöt teremjen. Ugyanakkor a gyökerek azok, amelyek megtartják a fát. Mi is úgy akarunk a történelmünkre figyelni, hogy a mai időkben milyen gyümölcsöt tud teremni a hitünk. A májusban megnyíló kiállítás a csanádi egyházmegye első ötszáz évét tekinti át, a megalapítástól a török uralom kezdetéig. A történészek csupán az eseményeket jegyzik fel; mi, keresztények azonban arra is figyelünk, amit Isten üzent vagy tett a különböző események által azért, hogy ez a hit mind a mai napig megmaradjon. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik az elmúlt századok során élték az evangéliumot, és ebben példát mutatnak nekünk.

– Ez a kiállítássorozat a múltról szól ugyan, de a jelennek és a jövőnek is üzen. Mi a küldetésük, feladatuk a ma itt élő keresztény híveknek, hogyan gondozzák tovább Szent Gellért örökségét?

– Jézus Krisztus csanádi egyháza alapításának ezredik évfordulójára készülünk. Azért fogalmazok így, mert minden Jézustól jön. Ő adott missziós lelkületet annak a velencei születésű Gellért nevű szerzetesnek, a későbbi Gellért püspöknek, hogy elinduljon keletre, majd végül ide kerüljön, erre a vidékre hirdetni az evangéliumot. Egy olyan helyre, ahol a keresztény egyház struktúrája még nem volt kifejlődve. Miután Szent István király fiának nevelője lett, azé a fiúé, akit ma Szent Imre hercegként tisztelünk, Gellért visszavonult Bakonybélbe, hogy remeteként annak szentelje életét, akitől a szerzetesi hivatását kapta. Az imádság által megerősödve tudta később, felszentelt püspökként elvállalni Szent István király kérésére a csanádi egyházmegye vezetését. Végül pedig életét adta hitéért. Ő lett egyházmegyénk első szentje.

Hálásak lehetünk Jézusnak, hogy az egyházmegye létrejötte után két szenttel is megáldotta ezt a vidéket: Szent Istvánnal és Szent Gellérttel. Jó, ha tudatosítjuk, hogy a történelmi viszontagságoktól sem mentes közel ezer esztendő alatt Isten volt az, aki újra és újra papokat, szerzeteseket és világiakat hívott, hogy az ő országát építsék. Tehát történelmünk folyamán valójában Isten munkáját kísérjük végig a hit szemével, és erőt akarunk meríteni ahhoz, hogy a jelenben megéljük a hitünket. Hogy bennünk is olyan missziós lelkület legyen, mint amilyen Szent Gellértben volt. Nekünk talán nem kell távoli országba sem elmennünk ahhoz, hogy felébresszük a hitet az emberekben, itt is szükség van missziós lelkületű papokra és világiakra. Sokszor halljuk, hogy egyre kevesebben vagyunk, a közösségek létszáma is csökken. Szent Gellért ideje egy részét egyetlen személy, a trónörökös tanításával töltötte – és olyan alapos nevelést adott neki, hogy Imre herceget szentté avatták. Legyünk bár kevesen vagy sokan, fontos, hogy meglegyen bennünk ez a missziós lelkület, hogy elvezessük az embereket Jézushoz, aki ma is itt él közöttünk, és akinek terve van velünk és az egyházmegyénkkel.

– Az ezredik évforduló alkalmából milyen egyéb rendezvényeket terveznek az elkövetkező hónapokban, években?

– Szeptember 20-án például a temesvári, a szeged-csanádi és a nagybecskereki egyházmegye fiataljai találkoznak Csanádon, az ősi püspöki székhelyen. Ez is egy olyan esemény, amely hidat épít múlt és jelen között, hiszen a mai fiatalok életét, hitét mutatja be. A jövőre tervezett kiállítás anyagában napjaink eseményei is helyet kapnak majd, láttatjuk mindazt, amit ma tesz Jézus Krisztus az ifjúságért, a családokért, a világi hívekért, a papokért, az egyházmegyénkért. Az előkészület éveiben több más eseményt is tervezünk, például egy zarándoklatot Velencébe és Muranóba, Szent Gellért szülővárosába és sírjához.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Főegyházmegye

Magyar Kurír