Jézus szemével nézni minden embert – Szentmise Boldog Apor Vilmos tiszteletére Győrben

Boldog Apor Vilmosban a papok és a hívek előtt egy hiteles pap, egy papjait elkötelezetten szerető és szolgáló püspök jelenik meg, valahányszor életének valamelyik részletét felidézzük – emelte ki szentbeszédében Csóka Gáspár atya. Arra hívta a jelenlévőket, hogy együtt gondolkodjanak arról, hogy mit láthatnak egy pap szolgálatában.

Hisszük-e, hogy egy újmisés vagy a gyémántmisés pap hatvan évvel ezelőtt valóban arra az útra lépett, amelyen a maga élete értelmét, boldogságát is megtalálva segítségére, szolgálatára lehet azoknak, akikhez küldetett? Vagy sokkal személyesebben kérdezve: ha családunkból valaki a papi hivatást választaná, tudnánk-e neki jó szívvel örülni, ki mernénk-e mondani azt, hogy érdemes neki is, ma is ezt a hivatást elfogadnia? Ha helyes választ szeretnénk adni a kérdéseinkre, először is tudatosítanunk kell, hogy a pap is ember.

A pap minden ember testvére, és

hordozza az emberi sorsot azután is, miután Isten jobbja megnyugodott rajta a felszentelő püspök keze által. Hordozza a gyengék sorsát, a fáradtakét, a betegekét,

és nem szabad rossz néven venni, hogy valaki Jézus küldetésében jár, és mégis gyenge ember. Jó lenne sokszor olyan papokat látnunk, akik mindenkin tudnak segíteni, akik Isten fényességét, amit egy papnak sugároznia kell, nem homályosítják el minduntalan árnyékukkal – mondta a szentmise szónoka.

A papi hivatás egyes sarokköveiről elmélkedve leszögezte: a pap küldetésénél fogva Isten igazságának hírnöke. Jézus akaratából, erejéből ők hirdetik a hitet, amely segít eligazodni a világban. Egyre ezt tanítják, ismétlik, ami ősrégi ugyan, de mi még mindig nem értettük meg eléggé.

Azt a Jézust hirdetik, aki szívünket megvilágosította, és tudjuk, hogy az a Jézus, aki ugyan a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság, nekünk Isten ereje és bölcsessége (1Kor 1,23). Aki igazán jó pap, mindig ugyanezt mondja, ezerszer ugyanezt; hirdeti magának és másoknak, erről tanul, elmélkedik. Miként az apostolok is hirdetik, akár alkalmas, akár alkalmatlan (2Tim 4,2). Sokszor könnyek közt vetnek, de örvendeznek az aratáskor, ha látják, hogy Isten Szava a szívek világossága, reménye, vigasztalása.

A pap szolgálatához tartozik az is, hogy az embereket a megtérés útjára vezesse, így megtanulják beismerni bűnüket és elfogadni a bocsánatot. A bűnbocsánat életet fakaszt és békét ad a rászorulóknak – fejtette ki a gyémántmisés bencés lelkipásztor.

Végül kiemelte az eucharisztikus áldozatot, a szentmisét, hiszen ez jelenti a lelkipásztori szolgálat csúcsát és középpontját. Ebben az áldozatban tapasztalja meg a pap, hogy mekkora kegyelem a hivatása, és milyen pótolhatatlan szolgálatot teljesít a közösség és az egész emberiség számára.

„Imádkozzunk azért, hogy Isten áldja meg azt az igent, amit papjaink kimondanak az Úr hívószavára, és legyen áldott a szolgálatuk. Hit, remény és Krisztus békéje legyen a szívükben, hogy Isten kegyelme be tudja fejezni bennük mindazt, amit megkezdett.

Hisszük azt, hogy hűséges az Isten, aki meghívja papjait, és nem vonja vissza kegyelmi ajándékait. Hála, dicséret és dicsőség legyen neki ezért mindörökké. Ámen” – zárta homíliáját Csóka Gáspár OSB.

A szentmise végén a bencés lelkipásztor gyémántmisés áldásban részesítette a híveket.

A szertartás után Boldog Apor Vilmos püspök tisztelői – Csóka Gáspár OSB vezetésével – a vértanú főpásztor sírjánál imádkoztak.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

Magyar Kurír