Jézus Szentséges Szíve évében búcsúkat ünnepeltek a Munkácsi Egyházmegyében

A szentmisék főcelebránsa Lucsok Miklós OP munkácsi megyéspüspök volt.

A benei Jézus Szentséges Szíve plébániatemplomban a szentmise 10 órakor kezdődött. A búcsúra az egyházmegye számos településéről érkeztek hívek, hogy együtt adjanak hálát Krisztus szeretetéért, és részesüljenek az ünnep kegyelmeiben.

Szentbeszédében Lucsok Miklós püspök hangsúlyozta, hogy minden ember szívében ott él a szeretet utáni vágy. „Isten a szeretet. Isten nélkül nem tudunk szeretni” – fogalmazott a főpásztor rámutatva arra, hogy a szeretet forrása maga az Isten, aki úgy nyitotta meg a Szívét, hogy a mi szívünk meg tudjon nyílni.

Elmélkedésében a megyéspüspök arról is beszélt, hogy az egész Egyház misztériumának és Jézus köztünk való jelenlétének lényege, hogy be tudjuk fogadni ezt a szeretetet. Ha megtapasztaljuk Isten szeretetét, akkor megyünk és szolgálunk. Minél jobban be tudjuk fogadni Isten szeretetét, annál jobban képesek leszünk szeretni.

A főpásztor arra buzdította a jelenlévőket, hogy nyissák meg szívüket Krisztus előtt, és engedjék, hogy az ő szeretete alakítsa életüket. „A Jóisten úgy akar szeretni minket, hogy megtapasztaljuk az ő szeretetének teljességét, és mi is teljes szívvel szeressük egymást” – mondta Lucsok Miklós.

A szentmise után a falu végén található plébánia kertjében a Jézus Szíve-szobornál elimádkozták a Jézus Szíve-litániát, majd közös énekléssel dicsőítették az Urat. A templombúcsú agapéval ért véget.

A munkácsi Várpalánka városrészben található Jézus Szíve-templomokban celebrált esti szentmisén a papságot és a jelenlévő híveket Pogány István munkácsi plébános köszöntötte.

Jevhen Fizer atya elmondta, hogy ebben a munkácsi városrészben minden vasárnap három nyelven tartanak szentmisét: ukránul, magyarul és németül. Ezeket a Jézus Szentséges Szíve templomban, illetve a közelben található Szűz Mária Szent Neve templomban váltogatva tartják meg.

Lucsok Miklós püspök homíliáját az egység egy csodálatos pillanatáról szóló tanúságtétellel kezdte, mely Benén, a reggeli szentmise alatt történt a szentáldozás utáni csendben és imádságban: „a szívek nagyon mély egységének megtapasztalása volt” – mondta a főpásztor.

„Jézus Szíve titkának legmélyebb valósága az Atyával való teljes, állandó egység, ami abban áll, hogy Jézus szüntelenül befogadja a szeretetet, ugyanakkor tovább is adja azt.

A szeretet nem arról szól, hogy mi szeretjük Istent, hanem arról, hogy ő szeret minket. Ha nyitott vagy arra, hogy ezt a szeretetet befogadd, megtapasztalhatod” – fordult a jelenlévőkhöz a főpásztor.

A szentmise szentségimádással zárult, melynek során kiengesztelő imádságban kértek bocsánatot a Jézus Szentséges Szívét ért sérelmekért. A szentségi áldás után az ünneplés a templom udvarán szeretetvendégséggel folytatódott, mely jó alkalom volt a beszélgetésre és az öröm megosztására, amely segít abban, hogy „egymást Isten szeretetének befogadására tanítsuk” – miként Lucsok Miklós püspök fogalmazott homíliájában.

Szöveg: Reshetar Tetjana 

Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Weis Viktória

Magyar Kurír