A budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola közösségét Monostori László, az Árpád-házi Szent Margit-templom esperes-plébánosa, a Kolping-iskola lelkiigazgatója köszöntötte. Ünnepelni gyűltek össze a Szalvátor Nővérek egykori rendháza, iskolája 100 éves kápolnájának megáldására.
A szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt. Koncelebrált Gyetván Gábor, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának (EKIF) főigazgatója is.
A kápolna az Istennel való találkozás helye, halljuk gyakorta – kezdte beszédét Erdő Péter. – De hol lakik Isten? A bíboros beszédében arról tanított, mi a viszony a kereszténység és az épített templom között, hogyan lehet jelen az anyagban a szellem, az az Isten, aki túl van a téren és időn, és – ahogy Szent Pál írja – mindenek felett áll, és mindent átjár, mindenben benne van. Miért kell akkor külön templom? – tette fel mindannyiunk logikus kérdését a bíboros.
A kérdésre kérdéseket ébresztő szentírási tanításokkal válaszolt: A Szentírás azt mondja, Isten nem lakik kézzel épített templomban, Jézus azonban arról is beszél a jeruzsálemi templommal kapcsolatban, hogy az „Atyám háza”. De mondja azt is teste templomára utalva, hogy „romboljátok le három nap alatt, és én felépítem”. Tanultuk, hogy a templom Isten háza, de az Isten szellemi létező. Akkor miért van szükség templomra? Mivel Isten szellemi létező, ott és úgy van jelen, ahol hatását kifejti. Így joggal mondjuk, hogy a megszentelt kegyelem állapotában Isten bennünk lakik. Tovább Jézus személyében maga Isten jön el közénk. Kell-e ennél szebb templom?
Azt is valljuk, hogy a keresztségben a Szentlélek templomává válunk. Továbbá Jézus akkor is ott van köztünk, amikor ketten-hárman nevében összejövünk, és imádkozunk. A templom továbbá a szentmise,
a legszentebb áldozat bemutatásának helye: Jézus a pap személyében cselekszik, és jelen van a kenyér és bor színe alatt.
Őt vesszük magunkhoz benne. Isten számára lehetséges, hogy ugyanazon a helyen többféle módon jelen legyen: a tabernákulumban az Eucharisztiában és az imádkozók közösségében a templomban.
A legtökéletesebb mód azonban az, amikor Krisztussal bensőséges módon, az Eucharisztia szentségében találkozunk.
Ezt megtehetjük nap mint nap; megkaphatjuk a szentáldozás nagy gazdagságát – mutatott rá Erdő Péter.
Személyes élményét is megosztotta a diákokkal: Amikor iskolába járt, reggelente mindig elmondott egy fohászt, kérte Isten segítségét, hogy legyen áldása mindazon, amit ő a maga erejéből nagy igyekezettel megtanult, legyen eredményes ez a munka, és azt is megfogalmazta, ha nem hozza a megfelelő eredményt, tudni fogja, nem tett bele kellő energiát. „Így ezzel a belső nyugalommal tudtam belépni az iskolába, és jól éreztem magam. Általában jó jegyeket kaptam, de az sem volt tragédia, ha nem” – ezzel biztatott arra,
milyen sokat jelent, ha a „hétköznapokat Jézus kezét fogva éljük”.
Gyetván Gábor a szentmise végén köszönetet mondott Erdő Péter bíborosnak a rögtönzött hittanóráért. Elmondta, örömteli eredményt hozott az EKIF legutóbbi kutatása: iskoláikban a pedagógusok többsége úgy nyilatkozott, hogy a keresztény értékek képviselete fontos a nevelésben. Egyúttal bejelentette: Erdő Péter bíboros a közeljövőben megkezdi a főegyházmegye iskoláinak meglátogatását.
A Kolping-iskola diákjai rendkívül színvonalas irodalmi és zenei műsorral köszöntötték a vendégeket, akik közül itt voltak Bécsből az épület „tulajdonosai”, a Szalvátor Nővérek képviselői. A Szalvátor Nővérek a 19. század utolsó éveiben kezdték el rendi életüket a Huba utcai épületben, és néhány évvel később megnyitották iskolájukat, melyben a századfordulót követő években 1500 diák tanult. Az intézményt Klebelsberg Kunó avatta fel. A rendek feloszlatásakor államosították az intézményt. A rendszerváltást követően először Tamás apostol néven indult újra a rend iskolája, majd 2005-ben Adolf Kolping nevét vették fel. Az iskola 100 éves kápolnájában őrzik Boldog Meszlényi Zoltán ereklyéjét. A vértanú püspököt Erdő Péter bíboros a Magyar Kolping Szövetség patrónusává nevezte ki 2015-ben. Az iskola épületét 2015-re újították fel.
A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnáziumban 420 diák tanul. Ma az intézmény az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatóságának fenntartásában működik.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria