Jézust közvetítjük, amikor megáldjuk egymást – Szerelmesek miséje az Országúti Ferences Plébánián

Hazai – 2024. február 14., szerda | 15:01

Szent Bálint (Valentinus) ünnepéhez kapcsolódva a budai Országúti ferences templomban február 13-án 19 órai kezdettel tartották meg a szerelmesek miséjét, amelyet Lendvai Zalán OFM plébános mutatott be, a homíliát pedig Gorove László állandó diakónus, a Családok Jézusban közösség vezetője mondta.

Az együttjárókért, a házasságra készülőkért és a házaspárokért immár 19. éve tartjuk meg a szerelmesek miséjét az ő védőszentjük, Szent Bálint napjához kapcsolódva – mondta Lendvai Zalán OFM plébános a szentmise elején, egyúttal megemlékezett arról, hogy a Kr. u. 269-ben vértanúhalált szenvedett Szent Bálint a római császár parancsa ellenére titokban esketett össze katonákat a szerelmükkel, és a legenda szerint a házaspárokat egy szál virággal ajándékozta meg.

Franciaországban már a 14. században divat volt, hogy Szent Bálint (Valentinus) napján a szerelmesek apró ajándékokkal lepték meg egymást. Szeretnénk Magyarországon meghonosítani a szerelmesek miséjét, Isten áldását kérve a párkapcsolatukra – hangsúlyozta a plébános.

Gorove László állandó diakónus, a Családok Jézusban közösség vezetője homíliájában az áldás lényegéről beszélt. Mint mondta: „Jézus a tanítványaira bízta a kenyérszaporításkor az étel kiosztását, de úgy, hogy előtte Ő áldotta meg a kenyeret.”

Az állandó diakónus hozzátette: „Az utóbbi hetekben, hónapokban sokféle szempontból került elő az áldás témája – ki, hogyan, mikor és kit áldjon meg? –, de ezzel kapcsolatban egy valami biztos:

a házasság szentsége felhatalmaz bennünket arra, hogy házaspárként megáldjuk egymást, felhatalmaz arra, hogy szülőként megáldjuk gyermekeinket, sőt felhatalmaz bennünket, szülőket és nagyszülőket arra, hogy gyermekeink, unokáink elé térdelve kérjük az ő áldásukat.”

De mi történik az áldásban? – tette fel a kérdést a szónok. Valami hasonló, mint a csodálatos kenyérszaporítás alkalmával: alapvetően Jézus áld, amikor egymást megáldjuk, s mi azt a Jézus tudjuk egymásnak közvetíteni, aki bennünk él. Felvetődik a kérdés: Él-e bennem Jézus? Mert csak akkor tudom őt közvetíteni a másik felé, ha bennem él, azaz élő kapcsolatom van Vele.

A szónok arról is beszélt, amit Szent Pál fejt ki a Filippieknek írt levelében: örvendjetek, adjatok hálát, dicsőítsetek, de ahhoz, hogy ezt meg tudjátok valósítani, nem mindegy, hogy min jár az eszetek. Olyan gondolatokkal foglalkozzatok, amelyek jók, igazak, előrevisznek, felszabadítóak, Istentől valók. Annyiféle hír ér el bennünket a médiából, az internetről – folytatta Gorove László. – Elsősorban ne ezeken,

hanem azon járasd az eszed, ami Istentől való

– figyelmeztetett.

Felelősséggel tartozunk azért, hogy van-e élő istenkapcsolatunk, hiszen csak akkor tudjuk hatékonyan közvetíteni Jézust a másik ember felé.

A szónok arra is rámutatott: „Amikor megáldom a páromat (az áldás latin eredetije benedictus, szó szerint azt jelenti: »jót mondani«) a jóságos Jézust közvetítjük; ugyanakkor az is megtörténik az áldásban, hogy a keresztség, a bérmálás, a házasság szentségében kapott kegyelmek élővé válnak. Szentségi kegyelmet, erőt közvetítünk, amikor áldunk. Jézust közvetítve pedig gyógyítunk is, hiszen Jézus gyógyít, Ő az, aki gyógyít, amikor áldunk. S még lehetne sorolni azt a sok kegyelmet, amit az áldás, a másokért mondott ima rejt magában, de a legfontosabb, hogy

gondoljunk arra, amikor megáldjuk a másikat: azt a Jézus közvetítjük neki, aki bennünk él, akivel kapcsolatban vagyunk.

Gorove László a nagyböjt kezdetére utalva ajánlotta, „vizsgáljuk meg nap mint nap, hogy min járatjuk a gondolatainkat, és határozzuk el, hogy arra koncentrálunk, hogy egyre jobban éljen bennünk az a Jézus, akit közvetíteni akarunk”.

Az állandó diakónus beszédében kiemelte Ferenc pápának az Amoris laetitia apostoli buzdításban kifejtett javaslatát: fontos, hogy legyenek olyan rituáléink, amelyek erősítik a kapcsolatunkat a házasságban, azonfelül, hogy együtt és egymásért is imádkozunk, az Istentől kapott erővel és hatalommal meg is áldhatjuk egymást, és nemcsak a nagy ünnepeken – tette hozzá homíliája végén Gorove László, a Családok Jézusban közösség vezetője.

A közösség évente 8-10 kommunikációs és családos hétvégét szervez jegyeseknek, házaspároknak, több mint hatszáz résztvevővel. Sokaknak nehézséget okoz az ezeken a programokon való részvétel, számukra gyűjtöttek támogatást a szentmisén.

Az áldozás után Gorove László felolvasta azt a szöveget, melyet Benei György OFM írt az első szerelmesek miséjére: „Szeretni akarlak, anélkül, hogy korlátoználak; értékelni, anélkül, hogy megítélnélek; komolyan akarlak venni, anélkül, hogy kényszerítenélek; hozzád megyek anélkül, hogy rád erőszakolnám magamat. Meghívlak anélkül, hogy elvárásaim lennének. Ajándékozni akarok anélkül, hogy viszonzást várnék; el akarom mondani az érzéseimet anélkül, hogy hibáztatnálak; segíteni akarok neked anélkül, hogy megbántanálak. Gondoskodni akarok rólad anélkül, hogy meg akarnálak változtatni. Örülni akarok neked úgy, ahogy vagy. Ha én is megkapom ezt tőled, akkor lesz teljes a kapcsolatunk.”

A szentmisén ezután a szerelmespárok megáldották egymást a következő szavakkal: „Hálát adok érted Urunknak, Istenünknek. Köszönöm, hogy megismerhettelek, hogy szeretsz. A mindenható Atya arcának fénye ragyogja be életedet! Vezessen téged igaz útján Jézus Krisztus, aki az út, az igazság és az élet. A Szentlélek Isten vezesse lépéseidet a szeretet és a hűség útján! Áldjon meg téged a Szentháromság Egyisten, aki Atya, Fiú és Szentlélek. Ámen.”

A szertartás végén Lendvai Zalán OFM megköszönte Gorove Lászlónak és feleségének, Krisztának, hogy „évről évre megszervezik ezt az alkalmat, és hogy szívükön viselik a jegyesek, a házaspárok gondját. Kívánjuk, hogy az Úr áldása bennetek is teljessé legyen!” – mondta a ferences szerzetes-plébános a Családok Jézusban közösség vezetőinek.

Körössy László/Magyar Kurír

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria