Jó hozzáállással minden könnyebb – Karácsony előtti út a Katolikus Karitásszal Kárpátalján

Hét teherautó érkezik a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Ház udvarára. A központban, ahol népkonyha is működik, éppen ebédelnek a vendégek. Idős asszonyok fogyasztják a húslevest, paprikás csirkét. A főzést vezető Ibolya fáradhatatlan, létformája, hogy az egyre sokasodó rászorulóról – magukra maradó idősek, családfenntartóvá vált anyák – gondoskodjon. Sorolja a következő nap feladatait: advent harmadik szombatján Beregszászban gyűlnek össze a nagycsaládos egyesület tagjai, közel ezer emberre főznek a közösségi ház udvarán. A feladat nagysága lelkesíti.

Az adományszállító út fő címzettjei ezúttal a nagycsaládosok. Szilágyiné Tóth Gabriella, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesület alelnöke fogad minket. Elsőként a tizenkét generátort pakolják le a transzporterről. „Az áramfejlesztő nagyon fontos most nekünk. Nehéz az áramkimaradásokkal együtt élni, főként ahol kisgyerek van. Az egyesületnél 330 család jelentkezett generátorért. Megvizsgáljuk minden kérelmező helyzetét. Előnyben részesítjük az özvegyeket, ahol egy ember gondoskodik a gyerekekről és a fekvő beteget ápoló családokat. Igyekszünk minden szempontot figyelembe venni, de nehéz igazságot tenni, biztosan vannak elégedetlenek, de mi megpróbáljuk megtenni, amit lehet” – mondja el Gabriella, és

kiemeli, mennyire hálásak mind a karitásznak, mind a magyar államnak, hogy nem feledkeznek meg róluk.

A nagycsaládos egyesület 1200 tagcsaláddal működik Kárpátalján, szinte minden településén jelen van, ahol élnek magyarok. Közülük több mint 700 család aktív, rendszeresen jelen van a programokon, amiből évente 150 van – mondja büszkén az alelnök. „Télen síelés, hófánkozás, tavasztól házaspáros, önkéntes, családi hétvégék Viharoson – külföldre nem tudunk utazni, de oda igen –, ahol az egyesületnek panziója van. A házaspárok között népszerű a táncklub, de szerveztek ringatót, van édesanyák és édesapák klubja, és ukrán klub is – sorolja a lehetőségeket.

„A háború elején megijedtünk, hogyan lesz. De most azt látjuk, hogy két gyerek mellé többen bevállalnak egy harmadikat. Havonta 10-15 család jelentkezik az egyesületbe. Olyan boldogság, hogy tudunk gyarapodni, és az emberek áldásnak fogják fel a gyermeket” – mondja. 

A nagycsaládos egyesület tagjai mindannyiunknak erőt adó gyakorlatot és szemléletet alakítottak ki. Az anyukák otthoni munkát vállalnak. Süteményt, kenyeret sütnek, lekvárt, száraztésztát, derelyét készítenek, tyúkot nevelnek, és tojást adnak el. Van, aki almát termeszt és almalét készít, van méhészük is. „Így segítjük magunkat és egymást” – meséli az alelnök.

Gabriella férje ugyan három gyerekes nagycsaládos, de a legidősebb lányuk már betöltötte a 18-at, így ő a gyerekek révén nem kap mentességet a katonaság alól. A főiskola tanára, így van felmentése, amit azonban három havonta meg kell újítania. „Mindig izgulunk, megkapja-e a következőt, de megbeszéltük, hogy

a Jóisten gondoskodik rólunk, mivel vagyunk előrébb, ha mindennap aggodalmaskodunk?”

Beszél a nehézségekről is: A legrosszabb ott, ahol szétszakadtak a családok. Korábban is jártak külföldre az apukák, de az időleges volt, két-három hét után hazajártak. Most nemcsak ők, de a fiúgyermekek is kiszorultak a családból. Egy szenteste a gyerek nélkül? – mutat rá sokak fájdalmára, és rögtön hozzáteszi:

A jóra próbálunk koncentrálni. Körülöttünk a szörnyűség, de nagyon sok jó is történik. Mindenből próbáljuk a legjobbat kihozni. Jó hozzáállással minden könnyebb.”

A szállítmány második állomása a kárpátaljai magyar fiatalság felsőoktatási központja, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Kivételesen szép a campusuk. A magyar kormány támogatásával megújult komplexumban sokféle szakirányon tanulnak. „Jó külföldön is tanulni, de itthon a legjobb. A hallgatók sok mindent kapnak itt. Aktívak a főiskolán belül az egyházak is, mindenki megtalálja a saját felekezetében a kapcsolódási pontokat, és tud hitében is fejlődni. Ezek olyan jó lehetőségek.”

A főiskola átriumában lesz a nagycsaládos egyesület karácsonya. 800 embert várnak, ez a legnagyobb esemény életükben. Fellépnek verssel, énekkel, muzsikával a gyerekek, a házaspárok táncot mutatnak be. Várják Tarpai József elnököt és Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség elnökét, az egyházak képviselőit.

A Katolikus Karitász angyalbatyui ide érkeztek. A csomagok többségét az Angyalbatyu program keretében magyarországi családok állították össze. Sok száz gyerek veszi majd át az ünnepi alkalmon az ajándékot.

A következő állomás három teherautóval Munkács, a Szent Erzsébet Karitász központja, három teherautó pedig Nagyszőlős irányába megy tovább. Generátorokat, tartósélelmiszer-csomagokat és angyalbatyut visz a szeretetszolgálat. Több száz doboznyi élelmiszer sok család számára nyújt majd segítséget.

Kevesebb a külföldről érkező humanitárius segély. Szigorúbb lett az adminisztráció a visszaélések miatt, amit sokan nem vállalnak.

Tőlünk a férfiak nem tudják vállalni a szállítást, nem utazhatnak, tartanak a behívástól. Már a papok mentessége is veszélybe került, és csak év végéig van meg az határátlépési engedélyük” – ismerteti a jelenlegi körülményeket Hajlik Katalin, a munkácsi karitász vezetője. Elmondja azt is, hogy ötven csomagot visznek Beregkövesdre, ahova betelepítettek menekülteket. Sok a nyugdíjas és mozgáskorlátozott ember. Sír a falu vezetése, hogy honnan szerezzenek támogatást. A segélyszolgálatok a városokban működnek, falura nehezen jut el a segítség. A munkácsi karitász jó kapcsolatban van más segélyt nyújtó szervezetekkel, összedolgoznak, ki, mit tud beszerezni.

Az utolsó állomás egy család. Ukránok, öt gyermeket nevelnek, sok nehézségen vannak túl. Az ismeretség a templomból van, a gyerekek most voltak elsőáldozók – meséli Kati.

A segítségnyújtás ezzel nem fejeződött be. December 17-én újra indulnak a teherautók, a Katolikus Karitász Ungvár felé folytatja a szolgálatát.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír