Jó kereszténynek lenni, magyarnak és győrinek – Kiállítás nyílt Győr kettős jubileuma alkalmából

A tárlat a Győri Egyházmegye és az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) közös szervezésében valósult meg, az egyházmegye alapításának 1020. és Győr várossá nyilvánításának 750. évfordulója alkalmából. A kiállítás a kettős évforduló kapcsán mindenekelőtt az Egyház győri jelenlétét kívánja bemutatni több mint három évszázad képein keresztül.

A megjelenteket Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntötte.

A püspök felidézte: diákként rengeteget tanult az ókorról, a nagy birodalmak és az Egyház születéséről, történetéről, s gyakran gondolt arra, mindehhez képest a mi ezeréves múltunk nagyon rövidnek tűnik. Amikor Rómába került, és a Forum Romanumon sétálgatott, még inkább átérezte ezt. A Gondviselés jóvoltából megadatott neki az is, hogy Amerikába utazhatott, és július 4-én a vendéglátói büszkén vitték el őt Washingtonba, a levéltárba, megmutatni a Függetlenségi nyilatkozatot, 1776-ból. Úgy beszéltek róla, ahogyan mi a Tihanyi alapítólevélről vagy a Halotti beszédről, s Veres Andrást nagyon megragadta a szavaikból érződő büszkeség. Ekkor kezdte el értékelni, hogy az ezeréves államiság azért mégsem olyan kevés.

Nálunk nagyobb országok sokkal kisebb múlttal dicsekednek, akkor mi miért ne dicsekedhetnénk ezer esztendővel! Ezért is nagy öröm ez a kiállítás. A főpásztor emlékeztetett rá: Szent István királyunk tíz egyházmegyét alapítva – köztük a győrit – új alapokra helyezte az országot, és ez a történelem tanúsága szerint megalapozott volt, és tartósnak bizonyult.

Veres András úgy fogalmazott: háború van a világban, olyan ideológiai küzdelmek zajlanak Európa-, sőt, világszerte, amelyek a mi részünkről is figyelmet érdemelnek, és ennek tükrében nagyon meg kell becsülnünk ezeréves múltunkat.

Győr városa 750 éve kapta meg a kiváltságlevelet. Előtte és utána is sok küzdelmet kellett folytatnia az itt élőknek, mégis áll a város, áll az egyházmegye. Veres András püspök rámutatott: sokszor álltunk helyt a történelem viharaiban, többször is védőbástyának bizonyultunk a Nyugat számára, maga Győr városa is. Arra is jogosan lehetünk büszkék, hogy bár államformák, politikai pártok, kormányok, rezsimek, diktatúrák jöttek-mentek, ám a Katolikus Egyház, a krisztusi alapokra állított közösség minden külső nehézség, belső bűn, gyengeség ellenére is él, és Krisztus tanítása szerint „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta”.

Az MKPK elnöke reméli, hogy mindazok, akik megnézik a kiállítást, megerősödnek kereszténységükben, nemzeti öntudatukban, s abban az elköteleződésükben, hogy ezért a hazáért az elkövetkező nehéz időkben is sokat tegyenek. Adja Isten, hogy ez a tárlat mindenkinek megadja ezeket az érzéseket: jó kereszténynek lenni, jó magyarnak és győrinek lenni, és jó jónak lenni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: szemlélni a metszeteket, térképeket, annyit tesz, mint elhelyezni gondolatban az embereket, mindazt, ami fontos, és ami része volt őseink mindennapjainak – a templomokat és az iskolát, a városházát és a piacot, a vasutat és a postát, a szántóföldeket, a bástyát... Meglátni a mindennapi alkotás nyomait, a komoly fizikai munka gyümölcseit és az emberi szellem által alkotott műveket.

A miniszter hozzátette: az Egyház a magyar történelem kezdetétől ott áll az emberek mellett, kiszolgáltatja a szentségeket, iskolákat tart fenn, gondoskodik az elesettekről, lehetőséget ad a szükséget szenvedőknek a megkapaszkodásra. Tette ezt békében és háborúban, hűséges maradt a diktatúrák gerincroppantó korszakaiban, és ma is az, amikor az eredeti küldetésével végképp szembeforduló liberalizmus mindent relativizálni igyekszik, ami az Egyház és a nemzet számára abszolút érték volt több mint ezer esztendeig. A kereszténység sorsa összefonódott a magyarság, így a győriek sorsával is. Győr a magyar tudományos, egyházi, kulturális és gazdasági-innovációs élet meghatározó városa. Múltja tiszteletet parancsoló, de jövője még fényesebb. A kiállítás Széchenyi István szavait igazolja: „Múlton nyugszik a jelen, s azon a jövendő.”

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója szerint a megtartó erők színtere ez a kiállítás, a nemzeti ünnep és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előestéjén. A gyönyörűen és ízlésesen berendezett termekben kiállított metszetek, újságlapok, kövek tanúskodnak a hazaszeretetről, a magyarországi kereszténység, a magyar egyházszervezet több mint ezeréves fennállásáról, az írott magyar kultúra itt megjelenített évszázadairól. Magától értetődő volt tehát, hogy a nemzet könyvtárának a Győri Egyházmegye szövetségesének kell lennie a történelmi tabló megrendezésében. A tárlat létrehozói rendkívüli szaktudással és gondoskodással válogatták össze a kiállítás anyagát.

A tárlatot Fazekas István kurátor, az MTA doktora mutatta be. Összefoglalójából kiderült: a mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.) döntően megváltoztatta Győr addigi békés életét. A kettős királyválasztás nyomán kibontakozó polgárháború, majd Buda 1541-es eleste és az ország három részre szakadása átalakította város helyzetét. Váratlanul az I. Ferdinánd király kezén maradt országrész egyik kulcserődje, Bécs elővárosa lett. 1661–64-re kialakult az erődrendszer. Mint tekintélyes őrséget befogadó fővár, megakadályozta a tartós oszmán előrenyomulást. Bár 1594-ben négy évre török uralom alá került a város, de 1598. március 29-én sikerült visszafoglalni. Ezt a két eseményt számos metszet örökítette meg, amelyek közül több is látható a kiállítás első termében. A 17–18. századi győri városképet a várfalak mellett a templomtornyok határozták meg, ezért a kiállítás külön figyelmet szentel a városban található egyházi létesítményeknek.

A tárlat második terme a Győri Egyházmegye történetét mutatja be, amely a reformáció és az oszmán előrenyomulás kettős szorításában nagyon nehéz időket élt át a 16–17. században. A kiállítás rávilágít, hogy milyen fontos társadalomszervező szerepet töltött be a Katolikus Egyház abban az időben. Ennek sajnálatosan kevés figyelmet szentel a történettudomány – mondta a tárlat kurátora. 1821-ben, Ernst Joseph Schwarzenberg püspök idején készült el az egyházmegye első térképe, amely bemutatja a plébániákat.

A kiállítás harmadik terme a 19. századi Győr életébe enged bepillantást. A város a fellendülő gabonakereskedelemnek köszönhetően egyre dinamikusabban fejlődött. A gyors fejlődést mutatják azok a városi épületekről készített leírások és metszetek, amelyek a kor népszerű sajtótermékében, a Vasárnapi Újságban jelentek meg.

A megnyitón közreműködött Keszei Johanna fuvolaművésznő. A műsorvezető Simonné Kriston Annamária volt.

A kiállítás támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.

A tárlat 2022. január 9-ig látogatható, mindennap 10 és 18 óra között a Triangulum Galériában (Győr, Gutenberg tér 2.).

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír