Jobb digitális köd nélkül kapcsolódni – Kutatás is igazolja, hogy jót tett a diákoknak az e-böjt

Hazai – 2025. július 9., szerda | 12:16

A váci Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága (EKIF) és a Szent István Intézet által az idei nagyböjtben szervezett „Helló Teló!” elnevezésű program keretében megvalósult digitális böjt menetét, tapasztalatait és kutatási eredményeit foglalja össze a Letettem. Éltem. Mesélem című kiadvány, amelyet július 7-én mutattak be Budapesten.

A kötetet Hal Melinda klinikai szakpszichológus, Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója és Puskás Balázs gyermekvédelmi szakember, a váci EKIF főigazgatója ismertette az érdeklődőkkel. A szakemberek azt is elárulták, hogy milyen terveik vannak a jövőre nézve.

Hat osztály a digitális detoxikálóban

A „Helló Teló!” digitális böjt március 5. és április 7. között zajlott le nagy sikerrel. A különösen veszélyeztetett korban lévő, 12–14 éves korosztályból nagyjából 200 fiatal csatlakozott a programhoz a kontrollcsoport tagjaval együtt. A digitális detoxikációban hat osztály közössége vett részt azzal az elhatározással, hogy nagyböjt idején jelentősen korlátozzák digitális eszközhasználatukat.

A mérések és a böjti időszak eredményeit a Letettem. Éltem. Mesélem című kiadványban összegezték a szervezők, akiknek reményei szerint hasznos „fegyver” lehet azok számára, akik szakemberként vagy szülőként tenni szeretnének gyermekeik jövőjéért.

10 százalékkal jobb digitális köd nélkül

„Óriási kihívás volt, hogy mérést is tettünk a program mellé. Tehát nem csak egy fontos és hasznos figyelemfelhívó eseményről volt szó, hanem tudományos anyagról is” – kezdte összegzését Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a kezdeményezéshez kapcsolódó kutatás vezetője. „Ugyanis bemeneti és kimeneti pszichológiai mérést csináltunk a 33 napos böjt előtt és után, amely kognitív teszteket foglalt magába. Továbbá a vizsgálati csoport mellé kontrollcsoport is társult. Arra kerestük a választ, hogy mi változik egy ilyen hosszú időszak alatt. Eléggé egyértelműek az eredmények.

Több mint 10 százalék javulást mértünk a figyelemben, a figyelmi funkciókban, téri, vizuális készségekben vagy akár a finommotorika területén. Az érzelmi szinten is lényeges javulást láttunk a szorongás csökkenésében.

Az internetfüggőséget is rengetegen belátták, amire pedig nem gondoltam, hogy ebben a korosztályban sokan ilyen tudatosak, példamutatóak tudnak lenni, akár még a felnőttek számára is. Nekem ez volt eddigi pályafutásom során a legjobb mérés, amiben részt vettem. A szülők támogatása is megható volt, mert rájöttek, hogy mennyivel jobb kapcsolódni a gyermekükhöz, ha ő nem egy digitális ködben van. Sok pozitív visszajelzést kaptunk tőlük is.”

Fontos kiemelni azt is, hogy a fiatalok közül mindenki nagyon együttműködő volt, és azok is küldték anonim módon a képernyőidejüket, akik esetleg feladták a küzdelmet, vagy napi nagyon sok óra digitális eszközhasználatról indultak. A digitális böjt rávilágított arra is, hogy érdemes folytatni a hasonló akciókat.

Van-e visszaút, ha nem lépünk?

„A Szent István Intézettel a kezdetektől foglalkozunk olyan 21. századi, a gyermeknevelést érintő kihívásokkal, amelyekre igyekszünk korszerű válaszokat találni. A digitális függés és ártalomcsökkentés az egyik legégetőbb, mindannyiunkat érintő téma, és e területen nagyon komoly lemaradásban is vagyunk globális szinten.

Azt tapasztaljuk, hogy időnk nagy része online telik, a családtagok sokszor nem együtt, hanem egymás mellett léteznek, elfut mellettünk az életünk”

– fogalmazott Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója.

„Ennek az emberi kapcsolatokra és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatása egészen megdöbbentő. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, szülőként és nagyszülőként a mi felelősségünk, hogy értelmes mederbe tereljük az új technológiákat a gyermekek életében.

Ha ezt nem tesszük meg, akkor a következő generáció olyan mértékben sérült és sebzett lesz, hogy nem tudom, van-e visszaút számukra

és hogy milyen társadalomkép vár majd a jövő nemzedékekre. Ezért fogant meg bennünk a digitális böjt gondolata. Nagyon eredményes volt a szervezőtársakkal, a szakemberekkel, a diákokkal, tanáraikkal és a szülőkkel is az együttműködés. Biztató volt látni, hogy nem lehetetlen egy ilyen önkorlátozás, és fontos tapasztalat az is, hogy ehhez a közösség ereje szükséges. Az, hogy osztályszinten csatlakoztak a fiatalok, hatalmas segítséget jelentett. Szeretnénk a jövőben is hasonló figyelemfelkeltő kezdeményezéseket indítani.

A »száraz november« mintájára egy »analóg november« kihívást tervezünk megvalósítani az összes magyar iskola felső tagozatosainak meghirdetve,

amely egy offline időgyűjtő akció lenne, motiváló nyereményekkel” – tekintett már előre Máthé Zsuzsa.

A digitális detox kampányban idén nagyjából 500 ember vett részt. A fiatalok közül három ceglédi diák a nyári vakációt is megszakította azért, hogy jelen legyen a könyvbemutatón. A váci EKIF a megszerzett tapasztalatok után iskoláiban még inkább kiterjesztené  a digitális böjtöt.

Van értelme lerakni az okostelefont

„Nem tudtuk, hogy a program sikerült-e, egészen addig, amíg Melinda nem fejezte be ennek az egésznek a kiértékelését. Az eredmények ismeretében

kijelenthetjük, hogy van értelme annak, hogy letegyék a gyerekek az okoseszközeiket, hogy tévénézés vagy videójátékozás helyett offline programokkal töltsék az idejüket.

Ennek már egy ilyen párhetes távon is mérhető és kimutatható hatása van. Hisszük, hogy ha valaki a most bemutatott kiadványt elolvassa vagy akár csak átpörgeti, akkor meg tud erősödni abban, hogy érdemes azon dolgozni, hogy ne csupán az iskolában rakassuk le a gyerekkel a telefont, hanem otthon is. A célunk az, hogy az EKIF minél több iskolájában szerződéseket kössünk a szülőkkel arról, hogy otthon is korlátozzák a személyes képernyőidőt” – utalt a közeljövőre Puskás Balázs, a váci EKIF főigazgatója.

Az eredményeket összegző kiadvány pdf-formátumban, online is elérhető lesz.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria