Jöjjetek, mert már minden el van készítve – Főpásztori látogatás Nyírbogdányban

A településen működő és tevékenykedő görögkatolikus közösség ugyan a Nyírturai Görögkatolikus Parókia filiája, de aktív és összetartó közösség; egy családot segítő egyesülettel, a települést támogató lelkülettel vesznek részt az Egyház életében.

A „nyájára” a szertartás keretein kívül is odafigyelő parókus, Szabados Viktor a közösséggel azon fáradozott, hogy saját helyen gyűlhessenek össze a hívek imádkozni. Az erre a célra szolgáló épület az elmúlt nyolc év törekvéseinek, a Régió Terv Kft. és Szabados Krisztián ügyvezető munkájának köszönhetően nagymértékben megújult. A felújítási munkálatok kiterjedtek az energetikai korszerűsítésre, így napelem, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés is megvalósult. Ezen felül megújult a templom lábazata, járdája, a templom körüli térburkolat, és a tetőfelújítás is elkészült.

A főpásztor a közösség hívó szavát meghallva érkezett erre a látogatásra advent vége felé. Ám nemcsak a megszépült templomépületet tekintette meg; bepillantást kapott a közösség életébe is.

A Szent Liturgián tiszteletét tette a polgármester és az önkormányzat munkatársai, valamint a helyi intézmények vezetői. Együtt imádkoztak a gyártelepről érkező hívek a hierarchával, a képviselőtestület tagjaival, a közösség korábbi szolgálattevőjével, Lipcsák Tamás atyával, a helyi római katolikus plébános atyával, valamint a római katolikus és görögkatolikus testvérekkel.

A latin hagyományok szerint felállított négy gyertyából álló koszorú harmadik gyertyáját így közösen gyújtották meg a jelenlévők, verssel és énekkel készülve karácsony szent ünnepére.

A szertartáson a megyéspüspök az evangéliumi szakaszban felolvasott ünnepi lakoma példabeszédéhez fűzte gondolatait. »Jöjjetek, mert már minden el van készítve!« – a hívó szót meg kell hallanunk. A főpásztor maga is köszönte a közösség meghívását. 

Az evangéliumi tanítás abban erősít meg mindannyiunkat, hogy meghívottak vagyunk – magyarázta a püspök. – „A Mennyei Atya szeretettel van irántunk és hív minket, Jézuson keresztül.”

A példázat előre vetíti az utolsó vacsora képét is, ahol szintén kevesen vannak jelen, s közülük sokan kirekesztettek, kitaszítottak, lenézettek. A kiválasztott nép nem fogadta el a meghívást. Azóta az Egyházban

minden Szent Liturgiára különleges lakomaként tekintünk, melyre meghív minket az Úr.

Mi magunk is találunk kifogásokat, miért ne menjünk el vasárnapról vasárnapra erre az „ünnepi vendéglátásra” – hívta fel a figyelmet az emberi gyarlóságra.

Egy másik szintre emelve a lakoma jelentését így fogalmazott: „Meghívásunk nemcsak ide, a földi életre szól, hanem az örök lakomára is, a mennyei Atya házába.” 

Vajon mi hogyan viszonyulunk ehhez a meghíváshoz? Milyen a mi készségünk? Milyen elkötelezettséggel készülünk mi az ünnepre? Mit jelent számomra az ünnep?

– tette fel a lelkiismeret-vizsgálat kérdéseit a jelenlévőknek.

„Találkozásunk, mai együttlétünk sem a finom ételekről szól, hanem arról, hogy összetartozunk, együtt vagyunk és számíthatunk egymásra” – tette egyértelművé az ünnep lényegét.

Egy meghívás elfogadása mindenképpen valamiféle áldozattal jár a részünkről: félre kell tennünk ügyes-bajos dolgainkat, ajándékot kell vinnünk magunkkal. De vajon mit tudunk a karácsonyfa alá letenni a Kisjézusnak? Ő azt mondja: »Jöjjetek, mert már minden el van készítve!« Még van egy kis időnk gondolkodni. Nehogy úgy járjunk, hogy valaki más részesül jutalomban. 

S bár most karácsony ünnepét várjuk, tudatosan kell készülnünk az örökkévalóság nagy ünnepségére is.

A közösség nevében Szabados Viktor parókus és a képviselőtestület tagjai köszönték a főpásztor tanítását és jelenétét, a meghívás elfogadását. A közösség kötetlen találkozása, együttléte a szertartás után folytatódott.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír