Jorge Bergoglio – Abraham Skorka: Az égről és a földről

Kultúra – 2014. június 9., hétfő | 12:45

A Jorge Maria Bergoglio (Ferenc pápa) és Abraham Skorka beszélgetéseiből összeállított kötet a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg.

Hol kezdődik a párbeszéd két vallás között? Fontos, hogy a mindennapi életben, a hétköznapok találkozásai során a kölcsönös megértés szükségességével közeledjen mindenki azokhoz az embertársaihoz, akik más vallási hagyományt követnek. Ám felbecsülhetetlen jelentősége van annak, ha az egyházi, vallási vezetők mutatnak példát ebben. Ferenc pápa még Buenos Aires-i érsekként beszélgetés-sorozatot folytatott Abraham Skorka rabbival, a Latin-Amerikai Rabbiképző Szeminárium vezetőjével. Ennek gyümölcseként született egy könyv – címe: Az égről és a földről –, melyet a Holnap Kiadó jóvoltából most magyarul is olvashatunk.

A kötet témái egy sajátos ívet írnak le. Az Isten, az ördög, az ima, a bűn vagy a fundamentalizmus vallási kérdéseitől az eutanázia, a válás vagy az azonos neműek házasságának etikai dilemmáin át eljutunk egészen az olyan aktuálpolitikai problémáig, mint az arab-izraeli konfliktus vagy a kommunizmus és a kapitalizmus társadalmi hatása. Az egyes fejezetekben kifejtett gondolatok úgy épülnek egymásra, mint az építőkockák. A diskurzus egyik résztvevője néhány sorban elmondja meglátásait, majd a másik már erre is reagálva teszi hozzá a magáét. Ezt követően a másik fél is úgy válaszol, hogy tovább fűzi beszélgetőtársa véleményét, kiegészítve azt a saját vallási hagyományának nézőpontja szerint.

Az imáról írtak jól példázzák ezt a módszert. Skorka rabbi felvezetésében elmondja, hogy a zsidó ember hogyan imádkozik, és hogy számukra mit is jelent az ima. Hangsúlyozza, hogy egyrészt meg kell tudnunk különböztetni saját hangunkat Istenétől, másrészt önbírálatot is kell gyakorolnunk. Bergoglio érsek mindehhez azt teszi hozzá, hogy az ima nem lehet egyoldalú, készségesnek kell lennünk arra is, hogy meg tudjuk hallani a másik felet, azaz Istent is. És miközben az imádság kérdését járják körbe, szóba kerül a közömbösség és az is, hogy vannak, akik az imát ellenőrzésük alá akarják vonni. A végén Bergoglio érsek azokról beszél, akik csak a látszat kedvéért vallásosak, valójában azonban lábbal tiporják a keresztény etika elemi elvárásait is.

Vannak olyan kérdések, melyek értelmezésében szinte teljesen azonos állásponton van a katolikus keresztény és a zsidó felfogás. Az eutanázia, az öngyilkosság, az azonos neműek házassága vagy az abortusz megközelítése a közös gyökerek miatt is egybeeshet. Utóbbi esetében Bergoglio érsek azt hangsúlyozza, hogy a tudomány talaján álló ember is beláthatná: az embrióban a „fogantatás pillanatában már megvan a személy genetikai kódja”. Skorka rabbi pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy korunk embere „elvesztette az élet szentségének tiszteletét”.

E könyv egyik legnagyobb érdeme az őszinteség. Több igen súlyos kérdést tárgyal, s közben nem kendőzi el a valóságot. Ennek is köszönhető, hogy kemény szavak hangzanak el a város, Buenos Aires lakóiról. Ám egyáltalán nem úgy beszélnek, mintha kívülállók lennének, hiszen ők is tagjai ennek a közösségnek, és mind a ketten jobbítani szeretnének az itt élők helyzetén. Persze feltehetjük a kérdést, hogy nekünk, magyaroknak vajon mennyiben érdekesek egy argentin nagyváros mindennapi gondjai. Annyiban, hogy ezek az emberek akár mi is lehetnénk. Bennünket is érint az abortusz vagy a politika és a hatalom egymáshoz való viszonya ugyanúgy, mint a szegénység vagy az ateizmus problémái.

A másik jellemző, amit érdemes kiemelni, hogy bármilyen témát is vesznek górcső alá a beszélgetőpartnerek, mindig egyszerre vizsgálják a lelki-spirituális szempontokat és a gyakorlati, aprópénzre váltható aspektust. A vallásokról szólva például kiemelik, hogy senki nem helyezheti magát a másik ember fölé, hogy a vallás azt kell, hogy jelentse: „ne legyél közömbös a szellemi világ, Isten és a felebarátaid iránt”. A szegénységről beszélve pedig előkerül a rosszul értelmezett jótékonykodás ugyanúgy, mint a vallási tevékenység és a politika kapcsolata.

A találkozás kultúrája – olvashatjuk a könyv előszavában –, hogy képesek vagyunk meghallgatni másokat. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a párbeszédet ne a nézetkülönbségek felsorolásával kezdjük. Csak akkor kezdődhet két vallás képviselői között értelmes együttműködés, ha képesek megtalálni a közös pontokat. Jorge Bergoglio érsek és Abraham Skorka rabbi könyve megmutatja, hogyan is kezdjünk hozzá.

Baranyai Béla/Magyar Kurír
a szerző az Új Ember munkatársa