Jubiláns papokat köszöntöttek a Pécsi Egyházmegye alapításának évfordulóján

Koncelebrált Bíró László nyugalmazott tábori püspök és Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a székesegyház plébánosa.

Az ünnepi szentmise szónoka a pappá szentelésének 50. évfordulóját idén ünneplő Ronta László harkányi plébános volt. Az aranymisés kiemelte, ünnepeink akkor érnek valamit, ha emberségben, keresztény értékekben gazdagítják az életünket. A Pécsi Egyházmegye alapításának évfordulója, amely Szent István király egyházszervező tevékenységét állítja elénk, ezért ünnep.

Államalapító királyunk az egyházmegyék, köztük a pécsi alapításával nemcsak a gazdasági fejlődést előmozdító, hanem istentiszteleti központokat hozott létre, ahol helyet kaptak a tudományok és a keresztény művészetek is, megmutatva és kijelölve azt az utat, mely a lelki műveltséghez és kegyelmi élethez vezet. István olyan törvényeket alkotott, melyek keresztény szellemiségből fakadtak. Ugyanakkor jól látta, hogy a hitet nem lehet pusztán törvényekkel átadni, hanem elsősorban életpéldával.

Ronta László a Pécsi Egyházmegye alapításának körülményeiről szólva elmondta, hogy arról eredeti alapító okirat nem maradt fenn, hanem csak egy 1404-ből származó átirata, melyből tudjuk, hogy az egyházmegye 1009-ben részt vállalt a Szent István által kijelölt küldetésben.

Az első pécsi püspök Bonipert volt, akit Szent István állított az egyházmegye élére. Püspökké szentelése az egyházmegye alapításával egy időben, vélhetően Győrben történt. Bonipert származása nem ismert, de neve alapján valószínű, hogy Itáliából érkezett hazánkba, talán a pápai küldöttség egyik tagjaként. Szent Istvánról ismert, hogy tudatosan törekedett arra, hogy az udvarában megfordult művelt, külföldi papokat megnyerje a magyar egyháznak.

Bonipert az egyházmegye első vezetőjeként nekilátott a pécsi püspökség megszervezésének. Valószínűleg ő volt, aki a hajdani ókeresztény temető területén álló romos kápolnák közül többet rendbehozatott, hogy a székesegyház felépítéséig legyen a püspökség központjában olyan templom, ahol az igeliturgiák mellett a kereszteléseket is meg lehetett tartani.

Bonipert mintegy három évtizeden keresztül állt a pécsi püspökség élén, és feltehetően súlyos betegség miatt kényszerült lemondásra, mivel a korabeli főpapok életül végéig látták el szolgálatukat. A Pécsi Egyházmegye élén történt változásokról a 12. század végéről származó Pray-kódex is beszámol a Pozsonyi évkönyvek részében: az egyházmegye második püspöke Mór lett, akinek kinevezése 1036-ra tehető.

A Pécsi Egyházmegye immár 1014 éve a Dél-Dunántúl szellemi és lelki központja. Számos kiváló püspöke volt, akik sokat tettek az egyházmegye megszilárdításáért és a város kulturális életéért, így – a teljesség igénye nélkül – Janus Pannonius (1434–1472), Klimó György (1710–1777), Szepesy Ignác (1780–1838) és Dulánszky Nándor (1829–1896).

Az egyházmegyék mai feladata a lelkipásztori, liturgiai és karitatív szolgálat végzése, az egyházi oktatás biztosítása és szervezése, pasztorális tervezés és irányítás, a papság képzése és továbbképzése, valamint szerepvállalás társadalmi és kulturális kérdésekben, melyek együtt járulnak hozzá az egyházmegye közösségének lelki, szellemi és szociális fejlődéséhez, valamint a vallási és erkölcsi értékek átadásához, hogy az utókor számára – mint egykor Szent István idejében – továbbra is szellemi és lelki központ legyen – foglalta össze az egyházmegyék feladatait és küldetését a szónok.

Ehhez azonban az evangéliumban olvasott szőlőtőhöz kell ragaszkodni (vö. Jn 15), aki maga Jézus Krisztus. Hívő emberként őrá kell figyelni, mert az Úr tanítása mindig időszerű marad. Ő a sziklaszilárd alap, akire építeni kell az életünket, akire Szent István király is alapozta országa és magyar nemzetünk jövőjét. Azért alapított egyházmegyéket, hogy azok irányítsák a nemzetet, a magyar népet, a híveket az Istenhez vezető úton – zárta ünnepi szentbeszédét a Pécsi Egyházmegye alapításának 1014. évfordulóján Ronta László.

A szentmise az idén jubileumi évfordulót ünneplő lelkipásztorok főpásztori köszöntésével ért véget. A 2023-ban ünnepli pappá szentelésének 60. évfordulóját Morvay Imre Pio OH templomigazgató, házfőnök; 55. évfordulóját Simon Ferenc János tiszteletbeli esperes, nyugalmazott plébános; 50. évfordulóját Ronta László tiszteletbeli esperes, plébános; 40. évfordulóját Cziglányi Zsolt pápai káplán, plébános és Mátyás János Mihály OSPPE templomigazgató; 25. évfordulóját Kajtár Edvárd teológiai tanár.

Felföldi László megyéspüspök szolgálatuk és érdemeik elismerése mellett átadta a jubiláns papoknak a pápai áldás névre szóló dokumentumait, melyben a Szentatya háláját és örömét fejezi ki, amiért a lelkipásztorok az Egyház csodálatos egységében szolgálhatnak. Az ünnep a papság közös szeretetvendégségével zárult.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír