A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar (PPKE BTK) Filozófia Tanszéke és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Filozófia Intézete által szervezett budapesti konferencia első napját pontosan Immanuel Kant születésének 300. évfordulójára, április 22-re időzítették.
Az eseményt a PPKE BTK dékánja, Birher Nándor nyitotta meg a Pázmány-egyetem központi épületében, a II. János Pál pápa teremben.
A délutáni szekciók a PPKE BTK Mikszáth-téri épületében, a második nap előadásai pedig az ELTE épületében zajlottak.
Az ország különböző pontjairól érkező harminckét előadó Immanuel Kant munkásságának számos területét tárgyalta. Voltak előadások a korai, úgynevezett prekritikai korszakról, az életmű csúcsát képező kritikai trilógiáról, de a kései művekről is.
Szóba kerültek a megismerés, az etika, az esztétika, a politika, a történelem és a vallás kérdései is.
A konferencia célkitűzése az volt, hogy felmérje a modern kori gondolkodás megújítójának és a filozófia általa végrehajtott fordulatának jelentőségét, illetve megvizsgálja, mennyire eleven és inspiráló Kant gondolati öröksége.
Az érdeklődők ennek megfelelően nemcsak a kanti filozófia előzményeiről és közvetlen recepciójáról, valamint a Kant-filológia kurrens eredményeiről hallhattak, hanem betekintést nyertek abba is, hogyan vannak jelen, és hogyan hatnak ma is Immanuel Kant gondolatai a filozófia különböző diszkurzusaiban, a társtudományokban, továbbá napjaink kihívásainak értelmezésében a kognitív tudományoktól a nemzetközi kapcsolatokig.
Forrás: PPKE Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar
Fotó: PPKE Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar; Facebook
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria