Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe a Huba utcai kármelita templomban

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Kármelhegyi Boldogasszony-templomban július 16-án este a szentmisében ünnepi triduum keretében emlékeztek meg Szűz Máriáról, Kármel védasszonyáról. A vasárnapi templombúcsúra felkészítő háromnapos lelkigyakorlatot csütörtöktől szombatig Héray András FSO, az MKPK Titkársága irodaigazgatója tartotta.

Július 16-án, a szentmisét követően nyílt lehetőség a skapuláré felvételére, amelyet a hagyomány szerint Szűz Mária 1251. július 16-án egy látomásban nyújtott át Stock Szent Simonnak. A skapuláréhoz, azaz Mária vállruhájához annak ígérete társul, hogy viselője nem jut a pokolba, és a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből. E kiváltságot később a rendtagokon kívül kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, illetve annak éremváltozatát viseli és a Kármelhegyi Boldogasszony oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik.

A Kármelhegyi Szent Szűz ünneplését a válaszos zsoltár könyörgése („Vonzz magadhoz bennünket Szűz Mária, és követni fogunk.”) hatotta át, hiszen mind a triduum alatti szentbeszédekben, mind a vasárnapi búcsúi szentmise prédikációjában Mária engedelmes igenje került a középpontba.

Ez az „igen” az, amely által Mária Istentől kapott hivatása beteljesülhet, és amely számunkra is példa lehet az Istennel szembeni engedelmességre – hívták fel a figyelmet a szentmisék meghívott celebránsai.

Héray András FSO, a Budapest-Kútvölgyi Szűz Mária-kápolna igazgatója az esti szentmisékben mondott beszédeiben Szűz Máriát mint a hit, a remény és a szeretet anyját állította a középpontba. Csütörtöki szentbeszédében Mária hitére irányította a hívek figyelmét, az angyali üdvözlet evangéliumi történetéből kiindulva.

Mária igenjével teljesen ráhagyatkozott Isten akaratára, engedelmességével Ábrahámnak, a hit atyjának engedelmességét követi, aki minden tudás nélkül elindul Isten hívó szavára. A hit zarándokútját járták mind a ketten, amely a Kármel hegyére vezető út is egyben – mutatott rá Héray András.

Majd másnap, pénteken a reményről elmélkedve Krisztus kereszthalálára tekintett prédikációjában és Máriára, aki Fia halálakor sem vesztette el reményét Isten tervében. Héray András ismét Mária igenjére utalt, amely hitből fakadt és amely a remény táplálója, hiszen a remény várakozás Isten dolgai után; annak a legmélyebb vágya, hogy Istennél lehessünk.

Július 18-án, szombaton Szűz Mária szeretete és szeplőtelen szíve állt az elmélkedés középpontjában. Amint a hit az engedelmességben segít, a remény az emberi gyengeségek elfogadásában, úgy a szeretet a hűségben és a tisztaságban. Mária, az Úr szolgálóleánya a Szép Szeretet Anyja, aki engedi Istent belépni szívébe – fogalmazott a szónok. – A szív tisztasága feltétele a félelem nélküli elfogadásnak. A tökéletes szeretet nem ismer félelmet. Így volt lehetséges, hogy Mária Jánossal együtt a kereszt tövében maradhatott Jézussal.

Héray András a hit, a szeretet, a lélek és a test tisztaságának elemzésével zárta elmélkedését.

Július 19-én, vasárnap az esti ünnepi szentmisében Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tikára mondott szentbeszédet. Elmélkedését Illés próféta alakjára való utalással kezdte, akiről a szentmise olvasmánya is szólt. Arról az isteni tűzről beszélt a próféta alakjával kapcsolatban, amely nem emészt el, de átjárja a lelket. Mohos Gábor felelevenítette a történetet, amikor Isten nevének segítségül hívásával tűz gyulladt az áldozati oltáron (1Kir 18, 20–40). A tűz motívumának Illés próféta életében különleges megjelenési módja a tüzes szekéren való elragadtatás is, ezt szintén azzal az isteni szeretettel kapcsolta össze a szónok, amely egészen átjárja az annak teljesen megnyíló lelket.

A szeretet egészen közel jön, és áldásának bőségével árasztja el azt, akit szeret – mondta Mohos Gábor, majd az Énekek énekét idézte, amelyben a szeretet mint láng, mint tűz jelenik meg: „Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” (Én 8, 6).

Ez a szeretet az, amely Illés prófétát is emésztette az Úrért, és ez az a szeretet, amely Máriát is teljesen átjárta. A Szentlélek által Máriában nincs semmi, ami ne egyezne az Isten akaratával – fogalmazott az MKPK titkára, Mária igenjét pedig örömből fakadó igennek nevezte.

Isten és Mária egysége olan mély – hívta fel a figyelmet –, hogy nemcsak Mária az, aki teljesíti Isten akaratát, hanem maga Isten is tetszését leli Mária kérésének teljesítésében. Így Mária vonzza a szeretetet, vonzza magát Istent is, és ebbe a mély istenkapcsolatba szeretne mindenkit meghívni. 

Mohos Gábor szentbeszédének végén arra buzdította a jelenlévőket, hogy nyissák meg önmagukat, életük minden területét Isten és Mária előtt, fogadják be Őt szívükbe, aki közbenjár értünk Fiánál.

Ahogyan a Szűzanya különleges hivatása Isten szeretetének tökéletes visszatükrözése, úgy minden keresztény is arra kapott meghívást, hogy az isteni szépséget sugározza a világban. Hiszen aki szeret, széppé válik a szeretetben – zárta elmélkedését Mohos Gábor.

Fotó: Lambert Attila, Szilvási Istvánné

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír