Károly Iréneusz József premontrei kanonokra, tudósra emlékeztek Nagyváradon

A megemlékezés a Mihai Eminescu Főgimnázium folyosóján 2010-ben a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és Biró Rozália akkori alpolgármester által állíttatott emléktáblánál kezdődött, ahol Károly Irén József magántanári tevékenységét idézték fel.

Többek közt elhangzott: magántanárrá történő kinevezésekor a kolozsvári egyetemen két kísérleti fizikai tanszék működött. A számára munkahelyet és egyben lakhelyet jelentő premontrei főgimnázium szertárából magával vitte a kísérleti bemutatásokhoz szükséges eszközöket, az egyetemen pedig neki köszönhető, hogy a hallgatók olyan új eredményekkel ismerkedhettek meg, amelyek hidat jelentettek a klasszikus fizikát felváltó új, modern fizika felé. Az 1906. december 4-én megtartott próbaelőadásában az elektronról értekezett. A röntgensugárzással, a radioaktivitással kapcsolatban saját tapasztalataira is támaszkodhatott, így korában ő volt a legilletékesebb arra, hogy a katódsugárzásról, a gázok ionizációjáról, a röntgensugárzásról és a radioaktivitásról előadásokat tartson.

Úgy tűnik, hogy 1913 elején, amikor egyik munkahelyéről, a főgimnáziumból távozott, bizonyára a kutatás terén is tovább akart lépni, de akkor nem gondolhatott arra, hogy az első világháború kitörése ebben meg fogja akadályozni. Az egyre súlyosabb emberi és anyagi veszteségek az egyetemi tevékenységét károsan befolyásolták, a megváltozott körülmények közt nem volt rá lehetősége, hogy az új elvárásoknak megfelelő kutatói bázisát kiépítse.

A nagyváradi premontrei széktemplomban kilenc órától Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost mutatott be szentmisét. Prédikációjában arra hívta fel a figyelmet: Károly Iréneusz József a fizikai törvényeket kutatta, az elhangzott szentírási szakasz pedig az erkölcsi törvényekről szólt. Szükségünk van ugyanis szabályokra azért, hogy egyensúlyban tudjunk maradni. A társadalmi fejlődésnek is a törvények biztosítják az alapját, ezekkel együtt emelkedik, vagy a be nem tartásával hanyatlik, és ez a lelki életre is igaz. Az Úr azért adta a parancsolatait, hogy a javunkat szolgálja, a jó pedig mindig le tudja győzni a rosszat. A tudós premontrei szerzetes esetében is, amikor a közösséget szolgálta, tulajdonképpen ez a jóság mutatkozott meg, mely képes a rossz megszüntetésére.

Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke ezúttal Károly Iréneusz József pályafutásának azon vonatkozásait idézte fel röviden, melyek a városfejlesztéshez kapcsolódnak. Hangsúlyozta: ebbéli tevékenysége akkor érte el a csúcspontját, amikor 1901-ben megválasztották önkormányzati képviselőnek, és 1903-ban sikerült közbelépnie annak megakadályozása érdekében, hogy a város harminc évre meghosszabbítsa a gázgyárral kötött szerződését. Így 1903 decemberében felgyulladhattak a villanyfények Váradon. A nevéhez köthető másik sikertörténet pedig a korszerű vízellátás megoldása. Elmondható tehát, hogy Károly Iréneusz József tevékenységének is köszönhető, hogy Nagyvárad Magyarország egyik legjelentősebb városává nőtte ki magát a 20. század elején.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye; Wikipédia

Magyar Kurír