Az idei világkongresszus fő témája a regeneratív és a transzformatív medicina szemléletbeli különbségeinek megvitatása volt. A konferencia alcíme a Keresztény orvos missziója volt, utalva arra, hogy nem könnyű eligazodni a két különböző orvosi irányzat követésében. A háromnapos tanácskozás kulcskérdése az volt, hogy milyen alternatívát adhat a keresztény hit e téren. A kongresszus által felvetett főkérdést három aspektusból közelítették meg az előadók: orvosi, filozófiai és teológiai szempontból.
Összefoglalóan elmondható, hogy a regeneratív szemlélet gyógyító, az eredeti anatómiai szerkezetet rekonstruálni igyekvő irányzat. Tiszteletben tartja az egész emberi test lényegi, integrált részeit, az eredeti funkció helyreállítására és megújítására törekvő orvosi irányzat. E szemlélet összhangban van a keresztény humanizmus alapelveivel és gyakorlatával, amikor a beteg életét – mint legfőbb értéket – veszi figyelembe a gyógyítás során.
Ezzel szemben a transzformatív medicina más szemléletű, kevésbé, vagy egyáltalán nem veszi figyelembe az emberi természetet, a természeti törvényt, sőt, átlép az emberi természet határain. Az irányzat képviselői olyan képességekkel akarják felruházni az emberi testet, amellyel az Isten akarata szerint nem rendelkezik. Például azért ültetnek implantátumot a fülbe, hogy valaki hallhassa, érzékelhesse az infrahangot, vagy szemimplantátummal képessé tesznek valakit, hogy érzékelhesse az infravörös fénysugarakat – amire egyébként bizonyos állatfajok a Teremtő szabad akaratából képesek. Sőt, lehetőségünk van már orvostechnikailag az elöregedő sejtjeink, szöveteink visszaprogramozására, fiatalítására is, ami újabb morális kérdéseket vet fel.
A tanácskozáson szóba kerültek a genderideológia szélsőséges megnyilvánulásai is. A résztvevők a nemi átalakító műtétek kapcsán megállapították, hogy azok a keresztény humanizmus nézeteivel ellentétesek, ugyanis nem lehet tartósan az emberi természettel szembemenni, mert ezzel Istennel, az ember Teremtőjével megyünk szembe, aki megalkotta a világot, benne az embert a maga képmására és hasonlatosságára, valamint kijelölte fennmaradásának, rendeltetésének törvényeit.
A világ katolikus orvosai a tanácskozáson megállapították, hogy az emberi személy méltósággal bír, mivel Isten képére és hasonlatosságára teremtetett. Az egészségügyi szakembereknek, elsősorban az orvosoknak a beteg emberi test és lélek gyógyítása során azt kell figyelembe venniük, hogy minden ember végső célja az üdvösség elérése. Mind a sikeresen meggyógyított test és lélek, mind a már gyógyíthatatlan emberi személy teste és lelke ennek a végső célnak az elérését szolgálja. A tudósok javaslata, hogy vissza kell térnünk a természettörvényhez, a lex naturalis szemléletéhez, amely minden tudomány alapja, és a józan emberi értelem is ezen nyugszik.
*
XIII. Leó pápa már az 1871-ben kiadott Rerum novarum kezdetű szociális enciklikájában sürgette, hogy minden szakma és hivatás tömörüljön egyesületekbe, hogy jobban meg tudja valósítani kitűzött céljait, vagyis az evangéliumi értékek hirdetését és megélését a saját szakterületén. Ezt az üzenetet megszívlelve elsőként Franciaországban, majd Európa és a világ más országaiban is megalakultak a katolikus orvosegyesületek a 19–20. század fordulóján. Ezek a katolikus orvosi egyesületek főként Szent Lukácsról, az orvosról kapták a nevüket, de több egyesületet Szent Kozma és Damjánról neveztek el. A FIAMC alakuló kongresszusát 1935-ben, az akkor még katolikus többségű Brüsszelben tartotta a már akkor is égetően fontos orvosetikai kérdésekről.
A világszervezetnek jelenleg több mint 80 nemzeti tagegyesülete és 120 ezer tagja van. A FIAMC az egyetlen orvosi szervezet, amelyet a Szentszék elismer, szakmai, orvosetikai kérdésekben kompetensnek tekint, kikéri szakvéleményét.
Magyarországon 1931 októberében alakult meg az első katolikus orvosi egyesület, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete. Az egyesület a katolikus keresztény értékek egészségügyben való alkalmazását, a mindennapi praxisban való megvalósítását tűzte ki fő célul. A ma is működő szervezet tagja az európai (FEAMC) és a világszervezetnek (FIAMC) is.
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria