Katolikus történelemkönyv-sorozat indul – Az Egyház tanítása nagy hangsúlyt kap a kötetekben

– Hogyan indult ez a nagy szakmai kihívással járó vállalkozás?

Kovács Örs (K.Ö.): 2018-ban a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) vezetője, Barcsák Marianna keresett meg azzal, hogy egy miniszteri pályázatnak köszönhetően lehetőség nyílna a középiskolai történelem-tananyag fejlesztésére.

Már a megkereséskor tankönyvkészítésben gondolkodtam, amely végül találkozott mind a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mind a KaPI elképzeléseivel. A 2020-ban bevezetett új Nemzeti alaptanterv (NAT) tette szükségessé a tankönyvírást, amelynek első, 2018 augusztusában megjelent változata vált vezérfonalunkká.  Utóbb még a NAT végső változatához kellett igazítani ezt a két kötetet.

A munkát 2018 nyarán kezdtük előkészíteni. Mariann személyében egy tapasztalt társat sikerült találnom, és közösen kezdtük el a mintegy tízfős alkotói gárda összeállítását. A szerzők, a képszerkesztő, a grafikus-tördelő is szinte azonnal elfogadták a felkérésünket, és viszonylag hamar sikerült egy közös koncepciót elfogadnunk.

Egy teljesen új tankönyvsorozat készítésébe vágtunk bele, amihez igyekeztünk felhasználni valamennyiünk tanítási gyakorlatából, valamint a korábbi tankönyvek tanításából származó tapasztalatainkat.

A könyvek 2020 őszén kerültek be az akkreditációs eljárásba, amelynek lezárultával felkerültek a tankönyvjegyzékre, így nemcsak nyomtatott, hanem a tankönyvkatalóguson keresztül elektronikus formában is hozzáférhetővé, a következő tanévre rendelhetővé válnak a kollégák és a diákok számára.

– Hány részből áll a tankönyvsorozat?

Tamásiné Makay Mariann (T.M.M.): A tankönyvsorozat négy kötetből áll majd, melyek közül a 9-es és a 10-es kötet lesz elérhető a 2021/22-es tanévben. Természetesen a tankönyv tananyagának kiválasztása megfelel a jogszabályokban, tehát a 2020-as Nemzeti alaptantervben és az ahhoz illeszkedő tartalmi szabályozókban, így a gimnáziumi, a technikumi és az iskolarendszerű felnőttoktatás számára megadott kerettantervekben előírtaknak.

Az 9-es kötet az ókori Közel-Kelet civilizációinak bemutatásával kezdődik, a 12-es kötet pedig a globális világ és benne Magyarország történetével zárul. Persze a kronológia továbbra is szervező ereje a tartalomnak, de a kerettantervvel összehangban a történeti alapú megközelítéstől igyekeztünk elmozdulni a jelenségalapú megközelítés felé. Az általános jelenségek bemutatása gyakran magyar példákon történik. Vagyis az eddigiekhez képest jelentős tananyagcsökkentésre került sor.

Az egyetemes történelmet az első világháborúig inkább tematikusan, a legfontosabb jelenségeket példaként kiragadva tárgyaljuk, így megszabadítva a tanárt és a diákot is a történelem egészének ismeretét követelő kihívástól. Reméljük, hogy a tankönyveink új szemlélete hozzá fog járulni a történelemoktatás tartalmi és módszertani megújulásához.

– Mi volt a szándékuk, amikor nekifogtak a munkának, mitől katolikus a tankönyvsorozat?

K.Ö.: A legfontosabb célunk egy jó tankönyv megalkotása volt. A jó nemcsak a kivitelezésre, a minőségre és a szakmai frissességre vonatkozik, hanem a jóra, szépre, igazságra, tisztességre, emberi méltóságra, felelősségtudatra és a szolidaritásra is. Igyekeztünk közel hozni a múltat a jelenhez, és a nehéz kérdésekben soha nem ex cathedra kinyilatkoztatásokat tenni, hanem megpróbáltuk több irányból megközelíteni a helyzetet, és a diákoknak adott forrásokon, feladatokon keresztül lehetőséget adni a szabad véleményalkotásra.

Ami biztos nincs más tankönyvben:

igyekeztünk sokszor a katolikus egyházi tanítást is megjeleníteni, lehetőleg a 21. századi modern katolikus felfogás szerint, mert fontosnak tartottuk ráirányítani a figyelmet az élő egyház tanítására a régi eseményekkel kapcsolatban is.

T.M.M.: A kollégákkal egyetértettünk abban, hogy tankönyvünket nemcsak az teszi katolikussá, hogy a keresztény értékrend szemszögéből is elmagyarázunk történelmi összefüggéseket, és persze bővebben jelenítünk meg vallás- és egyháztörténeti témákat, hanem hogy egyes esetekben teret adunk a történelmi szembenézésnek is.

Így került bele a tankönyvbe például Szent II. János Pál pápa 2001-es görögországi bocsánatkérése a negyedik keresztes hadjárat (1202–1204), Konstantinápoly elfoglalása során elkövetett tettekért. A diákokat pedig arra sarkalljuk, vitassák meg, van-e erkölcsi felelősségünk elődeink bűneiért.

– Milyen megoldásokkal törekedtek a korszerűségre, a könyvek jó használhatóságára?

T.M.M.: Felkérésünk nemcsak a 9–12-es gimnáziumi tankönyvek megírására, hanem a hozzájuk kapcsolódó digitális segédanyagok (például tanári kézikönyv, feladatbank, okostankönyv) elkészítésére is szólt. Valójában a tankönyv ma már egy tágabb fogalom. Nemcsak magát a tankönyvet, hanem valamennyi hozzá tartozó segédanyagot is a kiadvány részének tekinthetünk. A papíralapú tankönyvön, a magtankönyvön kívül a többi rész digitális formában jelenik meg.

A tankönyv kevésbé szerkezetében, inkább tartalmában és témakezelésében, valamint a tanári kézikönyv alkalmazása által módszertanában hozhat megújulást. Célunk volt az önálló tanulás segítése, a digitális felület ebben is támogatja majd a diákokokat. Mindazonáltal a papíralapú tankönyvet is igyekeztünk vonzóvá tenni a tanulók számára: minden lecke záróoldalán az úgynevezett színes rovatokban érdekességek, izgalmas és elgondolkodtató – ám nem megtanulandó – kiegészítő anyagok találhatók.

– Hogyan választották ki a különféle történelmi korok, témák szakértőit? Mely tankönyveket vettek alapul?

K.Ö.: A tankönyvírók esetén középiskolai tanárokban gondolkodtunk, mi magunk is elsősorban tanárok vagyunk. Mindenkinek legalább tizenöt éves, sőt többeknek húsz–huszonöt éves tanári múlt áll a háta mögött, ami segíti azt, hogy értse a diákok mentalitását, gondolkodását, illetve többféle tankönyvből tanított pályája során.

Lényegében a rendszerváltozás óta eltelt időszak tankönyveit vettük alapul, igyekezvén mindegyikben megtalálni azt, amely számunkra követendő példa. Egy az egyben viszont egyikre sem támaszkodtunk, hanem saját koncepciónkat igyekeztünk megvalósítani. Fontos, hogy a diákok szokásaihoz leginkább illeszkedő, önálló tanulásra is alkalmas könyveket állítsunk össze.

A szerzők közül többeknek volt már korábbi szerzői tapasztalata, ami mindannyiunk segítségére volt. Emellett szerettük volna, ha olyanok is írnak, akik eddig még nem kaptak ilyen lehetőséget, de úgy gondoltuk, hogy képesek a feladat magas színvonalú ellátására. Bízunk benne, hogy a végeredményt tekintve ez sikerült.

A szakmai lektorok minden esetben elismert egyetemi oktatók voltak, jártasak az egyes tankönyvek által felölelt korszakokban.

Bizonyos esetekben kaptunk segítséget egy-egy speciális területhez abban jártas szakemberektől (például zsidó vallás, iszlám), akiknek a nevét hozzájárulásukkal feltüntettük a tankönyvben is.

A pedagógiai lektor esetén fontos volt, hogy egyetemen is oktasson módszertant, de középiskolában is tanítson, mert így mind az elméleti, mind a közvetlen szakmai tapasztalata megvolt a tankönyv elbírálásában. S ennek a tankönyvcsaládnak a különlegessége, hogy egyházi lektora is volt a köteteknek.

Kardinális kérdés volt a tanári kézikönyv. Ugyanis eddig ez csak egy-egy tankönyvsorozathoz készült történelemből, de korántsem tartalmazott annyi mindent, mint amit tanárként látni szerettünk volna. Ugyanis ez most nemcsak a tanmenetet és a tankönyvi feladatok megoldásait tartalmazza, hanem minden egyes tankönyvi feladathoz feldolgozási javaslatot ad, módszertant biztosít, kész ötlettel, kiegészítő anyagokkal.

Így a teljes állásban tanító kollégának is megadja a lehetőséget, hogy kis erőfeszítéssel tudja színesíteni gyakorlattal az óráját, törekedjen a frontális tanítástól való elszakadásra. Ez a történelem esetén azért nehéz, mert az iskolák többségében ez egy teljes osztályt érintő tantárgy, így még több előkészítést igényel a változatosabb óratartás.

Emellett a kézikönyv tartalmaz témazárókat, érettségi típusú feladatokat és kompetenciaméréseket is. Természetesen mindez csak lehetőség, és semmi nem kényszer a kollégák számára, mert a digitális felületről alakítható módon juthatnak hozzá.

– Voltak-e szakmai viták egyes történelmi események interpretálásával kapcsolatban, s ha igen, akkor mi alapján döntöttek a végleges változat mellett?

T.M.M.: Annak ellenére, hogy csapatunkban különböző világnézetű alkotók kaptak helyet, nagy viták nem voltak. Sőt, ezt a különbözőséget inkább értékként és előnyként éltük meg.

Szakmai vitáink – nevezzük ezeket inkább egyeztetéseknek, szakmai műhelynek – elősegítették, hogy egyes történelmi korokat, személyiségeket és tevékenységüket több oldalról közelítsünk meg.

Megbízónk, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a mi számunkra is kezdettől fogva elsődleges volt – természetesen a felvállalt keresztény értékek mentén – a tankönyvsorozat tartalmának szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete, naprakészsége.

A szakirodalom részletes ismerete nélkülözhetetlen a tankönyvírás során. Szerzőink otthonosan mozognak a külföldi, idegen nyelvű szakirodalomban is. Igyekeztünk a legújabb kutatások eredményeit beemelni a tankönyvi tartalomba, persze az ismereteket a középiskolás tanulók fejlettségi szintjéhez igazítva.

Természetesen ebben segítségünkre voltak az egyes témák anyagait megtekintő szakértők, egyetemi oktatók, kutatók is. Bízunk benne, hogy ez garantálja a szakmai frissességet és újszerűséget. Törekedtünk arra, hogy tudományos szempontból hiteles, megbízható és releváns forrásokat használjunk.

Már ismert forrásokat újrafordítottunk, tankönyvekben eddig sosem szerepelt források kaptak helyet már a 9–10-es kötetben is, nem beszélve a 19–20. századi témákról.

Hadd említsünk meg egy-két olyan történelmi eseménysort vagy témát, amelyet új megközelítésben mutatunk be a most megjelenő köteteinkben.

A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának okai és tényezői kapcsán új szempontokra világítottunk rá. A közvélemény érdeklődésére talán leginkább számot tartó magyar őstörténeti témát igyekeztünk kiegyensúlyozottan, a tudományosság messzemenő szem előtt tartásával szintén több oldalról megközelíteni. A tatárjárás, a Hunyadiak politikájának értékelése, a mohácsi csata vagy épp Szulejmán halála kapcsán felhasználtuk a legújabb szakirodalmi kutatásokat, adatokat és értékeléseket.

– A katolikus történelemtankönyv-sorozatot kizárólag felekezeti iskolák számára ajánlják?

K.Ö.: A katolikus és a felekezeti iskolák mellett világi iskolák számára is ajánljuk a tankönyvsorozatot, igazából mindenkinek, aki nyitott és érzékeny az újszerű megközelítésre, aki kíváncsi arra, hogy miként tudja jelenségszerűvé, élménnyé formálni a történelemórát.

De még egy jó tankönyv sem pótolhatja a felkészült tanárt és az érdeklődő diákot. Ez egy nagy kaland, amely reményeink szerint nemcsak megkönnyíti a tanulást a diákok számára, hanem meg is szeretteti velük a történelmet, míg a kollégáknak – amellett, hogy próbál érdekesen, áttekinthetően támaszt adni – segít néhány terhet levenni a vállukról a módszertani ötletekkel és a feladatbankkal.

Reméljük, a jövő tanévben sokaknak lesz merszük ezt a tankönyvsorozatot választani, higgyék el, nem fognak csalódni!

Fotó: A tankönyv szerkesztői által rendelkezésünkre bocsátott képek; Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír