Kazahsztán: két vallási ünnep a naptárban

Kazahsztán volt szovjet tagköztársaságban történelme folyamán először vezettek be törvényileg az állami ünnepek közé vallási ünnepeket: az ortodox naptár szerinti karácsonyt, és a muzulmán áldozati ünnepet, a Kurbanaidot (Eid). Kazahsztánban eddig a vallási ünnepeket nem ismerték el, csupán a „politikaiakat”, köztük a II. világháború végét vagy május 1-jét.

Keresztények és muzulmánok kitartó kérésére bizottságot hoztak létre. Hosszas viták után az áttörést annak az elvnek az elfogadása jelentette, hogy az államnak, éppen mert laikus, világi állam, nincsenek önálló értékei, hanem a népben meglevő értékeket kell elismernie.

A többségében kazah, de a lengyel, német, ukrán, orosz bevándorlók és leszármazottaikból álló lakosság mintegy 30 %-a keresztény. Azt remélik, hogy a január 7–8-án ünnepelt karácsony jelentőségében átveszi az időszak eddigi egyetlen ünnepének, az újévnek a helyét, amelyet a Szovjetunióban éppen a karácsony helyett próbáltak meg a család és az öröm ünnepévé tenni.

A lakosság 60 %-át kitevő muzulmánok már régóta kérték az Eid elismerését, de az állam a fundamentalizmus térnyerésétől tartva ezt mindig elutasította.

A döntés sok keresztény számára „váratlan ajándék”. A keleti rítusú katolikusok már az ortodoxokkal együtt, január 7-én ünneplik a karácsonyt, a juliánus naptár szerint.

Kazahsztánban az állam biztosítja a vallásszabadságot, de a bejelentési kötelezettség jelent némi ellenőrzést. A misztikus jellegű kazah iszlám nem fundamentalista. Keresztények és muzulmánok alapvetően a párbeszéd légkörében élnek együtt, jóllehet az egész közép-ázsiai térségre kihat az Afganisztánból és Pakisztánból exportált fundamentalizmus.

AsiaNews/MK