Kecskeméti Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé – Fókuszban a növény- és állatvilág

„A kétévente változó tematikus felhívásunk nyomán ezúttal állatokkal és növényekkel kapcsolatos ábrázolásokat tárunk a nagyközönség elé” – írja a tárlatról ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a biennálé alapító kurátora, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője. Csak a Bibliában 121 állatfajról és 80 (mások szerint megközelítőleg 200) féle növényről olvashatunk, s nem csupán a teremtésükről, vagy éppen a megmentésükről (Noé bárkája), hanem gyakran szerepelnek hasonlatokban, példabeszédekben is.

„A növények és az állatok a Szentírástól, illetve az apokrif irodalomtól függetlenül is a keresztény művészet kihagyhatatlan részeivé váltak. A keresztény ikonográfiában különösen fontosak együtt (pl. paradicsomkert, elzárt kert, szőlőkert, az evangélisták jelképei) és külön is (élet fája, tudás fája) a szimbolikus megjelenítéseik, a szentek legendáihoz kapcsolódva, akár attribútumként is, továbbá a fantázialények, vagy éppen az állatövi jegyek ábrázolásai.”

Sejben Lajos: Aki a bárkából kimaradt…, 2020

A művészettörténész arra is rámutat, hogy rendkívül gazdag területet választottak ezúttal, mely napjaink egyik legnagyobb globális válságjelenségére (a klímaváltozásra és ahhoz kapcsolódóan a növényi és állati fajok kihalására) is felhívja a figyelmet.

A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé témájául első alkalommal a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választották, 2005 tavaszán a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első tizenegy fejezetét, míg 2006-ban az oltár volt a téma. A negyedik biennálén Krisztus példázatait kérték megjeleníteni az alkotóktól, 2009/10-ben a Jelenések könyvével, majd 2013 tavaszán az angyalokkal találkozhattak a kiállítás látogatói. 2015-ben, a hetedik biennálén a gyermekek, a gyermekség volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, 2016-ban pedig a magyar és a magyarországi szentek. A kilencediken, 2018-ban a hét főbűn mozgatta meg nagy sikerrel a művészek fantáziáját, melynek kapcsán felelevenítették a fél évezrede elhunyt Hieronymus Bosch életművét is. A tizedik,  jubileumi biennálé tematikája – szent vendégség (eucharisztia/úrvacsora) – kivételesen egy aktuális eseményhez, a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz (is) kapcsolódott.

Pittmann Zsófia: Emberbárány, 2022

„A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a majd két évtizede folyó módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a múzeum képzőművészeti gyűjteményén belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet – írja az alapító kurátor. – A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, aminek köszönhetően már túl vagyunk a félezredik beleltározott tételen. Gyarapítási keret hiányában a fő módszer a művészek rábeszélése arra, hogy ajánlják fel műveiket a múzeumnak.”

Nemes Zsuzsa: Méhlegelő körbezárt kertben, 2022

A gyűjtemény összetétele, minősége tehát alapvetően az alkotók jóindulatától és az egyes biennálék témájától függ, ezért igyekeznek kihasználni a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt műtárgyvásárlási pályázatokat is. Az alkotók adományozási kedvét jelentősen fokozták azok a tárlatok, melyeken egy-egy válogatást mutattak be, így élővé téve ezt a múzeumi tárgyegyüttest (pl. a Tihanyi Bencés Apátságban; a Pécsi Galériában; Egerben a Zsinagóga Galériában; Budapesten a Klebelsberg Kultúrkúriában, illetve és Szent István-bazilikában vagy Szentesen, a Koszta József Múzeumban).

Horváth Mária: Szent Ferenc „találkozása” Csaba testvérrel, 2022

A kiállítást Pataki András, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára nyitja meg augusztus 26-án, pénteken 17 órakor.

A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának szakmai különdíját átadja: Sára Ernő Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus, érdemes művész, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője.

A biennálé alapító kurátora, egyben a megnyitó házigazdája ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője, aki az eseményen átadja a zsűri erkölcsi díjait.

A megnyitón közreműködik a Belfersingers kamarakórus Lengyelországból (vezényel Andrzej Sędzik) és az Aurin vegyeskar (vezényel Durányik László karnagy).

Forrás és fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

Magyar Kurír