A tárlat létrejöttét Bátaszék Város Önkormányzata, a bátaszéki római katolikus plébánia és a Pécsi Egyházmegye együttműködése tette lehetővé.
A bátaszéki Nagyboldogasszony-templom közelében található az egykori számvevőszék épülete, ahol a régióban egyedülálló egyházművészeti kiállítás helyet kapott.
Az épület előtti téren megtartott megnyitón jelen voltak Bozsolik Róbert polgármester és a helyi képviselő-testület tagjai, Nyúl Viktor plébános, Sümegi József diakónus, Bátaszék díszpolgárai, a testvértelepülések küldöttei, számos meghívott és érdeklődő.
A nagy érdeklődés miatt a tárlat bemutatását az előzetes tervektől eltérően szintén a téren tartották.
Zombori István történész, nyugalmazott múzeumigazgató, a szegedi Gál Ferenc Egyetem professzora rövid köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy
a gyűjtemény nem egy egyszerű kiállítás, hanem Bátaszék település és a Pécsi Egyházmegye új múzeuma.
A történészprofesszor emlékeztetett Bátaszék több mint 800 éves elkötelezett katolikus múltjára, melynek letéteményese az 1142-ben alapított ciszterci templom és kolostor volt, ahol a kor kimagasló szellemi színvonalát képviselő tudós papok és szerzetesek éltek. A török által lerombolt épületek romjain a 18. században a településre érkezett katolikus svábok, felvidéki magyarok, bukovinai székelyek és az itt élő magyarság virágzó közösséget hozott létre. A mindennapi életben használt szakrális tárgyaik, templomuk féltett gonddal őrzött büszkeségei alkotják a gyűjteményt, melynek darabjait az utolsó pillanatban sikerült megmenteni az enyészettől, és méltó módon az utódok elé tárni.
A történész felidézte, hogy Felföldi László pécsi megyéspüspök az idei csíksomlyói búcsúban mondott beszédében megemlékezett a ma Kismányokon található, az egykor szülőföldjüket elhagyni kényszerülő bukovinai székelyek által kimenekített Mária-szobor történetéről. Zombori István elmondta, hogy a bátaszéki gyűjteményben is található egy Mária-szobor, melyet a 18. században ide érkező svábok Schwarzwaldból hoztak magukkal.
A gondosan berendezett gyűjtemény egyik termében textíliák, miseruhák és zászlók találhatók, a másikban 18. századból származó ötvöstárgyak: kelyhek, paténák, monstranciák, üvegkancsók, továbbá az ostyasütés eszközei, a harmadikban pedig egy kápolna berendezési tárgyai, betlehemes- és szentsírszobrok, valamint a schwarzwaldi Mária-szobor látható.
A negyedik helyiségben Bátaszék nemzetközi hírű tudósa, az 1895-ben született Hermann Egyed római katolikus pap, premontrei kanonok, történész, levéltáros, egyetemi tanár, rektor dolgozószobáját rekonstruálták.
Felföldi László püspök ünnepi beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik megszervezték a kiállítást, gyűjtötték és a közösség rendelkezésére bocsátották annak darabjait.
Az igazi érték mindig összefogásból születik – fogalmazott Felföldi László. A főpásztor szerint
aki ismeri a múltat, az tud belekapaszkodni a jövőbe és megállni a jelenben.
A bátaszéki kiállítás ennek megfelelően nem nosztalgia, hanem a gyökereket, az eredetet képviseli. „Nem magyarázzuk a múlt kultúráját, hanem megragadjuk ezeket a szálakat, hiszen így lesz a történelemből történet és abból élet. Így lesz a történelem a miénk, ha az a jelen időben van jelen.”
Mindnyájunk szíve egyfajta történelem, egy „kiállítás”, van benne szenvedés, dicsőség, fájdalom és áldozat, valós élettörténelem, melyet meg kell mutatni az utánunk következő generációknak. Ha nem adjuk át, a fiatalok sem tudnak belekapaszkodni a gyökerekbe – mutatott rá a püspök. – Ez a kiállítás nem a múltról szól, hanem egy olyan szál, mely a jelenből képes a jövő felé vinni. Az a fontos, hogy mi milyen jövő nemzedéket hagyunk hátra a szívük kincseivel, gazdagságával, örömeivel, melyet majd ők is fel mernek tárni és meg mernek mutatni az őket követő generációknak.
Hiszem, hogy az itt élők jelenét, jövőjét és életét fogja szolgálni ez a kiállítás a múlt szépségével, gazdagságával és minden embert megerősítő jóságával – zárta köszöntőjét Felföldi László.
Végül Sümegi József bátaszéki diakónus, a helyi II. Géza Gimnázium igazgatója visszaemlékezett Herendi Jánosra, a város korábbi plébánosára, akinek köszönhető a gyűjtemény létrejöttének alapgondolata. A néhai plébános 1991-ben megosztotta vele azt a papi szájhagyomány útján fennmaradt titkot, mely szerint a plébánia pincéje egy 1945-ben elásott ládát rejt, melyet meg is találtak: 25 darab 18. századi szakrális ötvöstárgy volt benne – ezek is a kiállítás részét képezik.
A hét filiával rendelkező bátaszéki plébánia értékmentő tevékenysége révén megőrzött egyháztörténeti tárgyak között pedig igazi különlegesség az a Bátáról hozott barokk kehely, melynek kosara egy 2500 éves kelta királyi kincsleletből származik.
A kiállított tárgyakon keresztül betekinthetünk egy olyan anyagi kultúrába, melyben a régi kor embere nem sajnálta pénzét, idejét és energiáját, hogy Istennek a legjobbat adja. Ezt mutatja be ez a kiállítás – mutatott rá Sümegi József diakónus.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria