Keresztény dialógus – Konferenciát szervezett a Szent Atanáz Főiskola a Magyar Tudomány Ünnepén

Hazai – 2024. november 15., péntek | 12:12

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Pedagógiai és Pszichológiai Intézete a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Keresztény dialógus: értékek a mai világban címmel szervezett tudományos konferenciát november 12-én.

E mottóval csatlakozott a rendezvény az országos programsorozathoz, melynek témája ebben az évben: „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában”.

A konferencia résztvevőit Kocsis Fülöp érsek-metropolita köszöntötte: „Keresztény dialógus – ezt címet viseli a mai konferencia, és lehetséges, hogy a Katolikus Egyházban most már évek óta zajló püspöki szinódus ihlette ezt a témaválasztást, hiszen a Ferenc pápa által meghirdetett és 2021-ben elindított püspöki szinódus munkamódszere maga a párbeszéd. Ferenc pápának az a célja a szinódusi folyamattal, hogy a keresztények – és kiemelten a katolikusok – ne a tudás birtokosaiként jelenjenek meg a világban, mert az sok esetben eltávolít tőlünk másokat. A pápa ezért arra helyezi a hangsúlyt, hogy

dialógus nélkül nincsen misszió, és a misszió nem arról szól, hogy meggyőzzünk másokat.

Az Isten megszólít bennünket, várja a válaszokat, és folyamatos párbeszédben szeretne velünk maradni. Mindig van mondanivalója, és figyel, hogy mit akarunk mondani. Hiszen a párbeszédnek pont az a lényege, hogy mindkét fél hozzászólhasson. S ha beszélgetőtársnak tekint minket, nekünk is ekként kell hozzáállni. Az Egyháznak pedig az a feladata ebben, hogy változzon és formálódjon ebben az irányban: mert akihez el akarjuk juttatni az örömhírt, azzal párbeszédet kell folytatunk. A párbeszéd pedig nemcsak annyi, hogy „bemegyek a te ajtódon, hogy együtt jöjjünk ki az én ajtómon”. Merészebb vállalkozásra hív a pápa, és hiszem, hogy rajta keresztül maga a Szentlélek: arra, hogy elhiggyem, én is formálódom, miközben az evangéliumot hirdetem és az örömhírt továbbadom.

Ez a fajta párbeszéd a Lélekben való beszélgetés.

A Lélekben való beszélgetés azt jelenti, hogy miközben a másik embert velem teljesen egyenrangú beszélgetőtársnak tekintem, odafigyelek arra, hogy rajta keresztül mit mond nekem a Szentlélek.

Vannak, akik kételkednek abban, szólhat-e a Lélek egy olyan emberben, aki nincs megkeresztelve. Vajon ez a párbeszéd csak a keresztények körében lehetséges? A válasz erre az, hogy

a Lélek ott fúj, ahol akar. Az Úristen úgy tud megszólítani bennünket, ahogyan arra nem is számítunk: egy naplementében, egy könyv lapjain, lényegében bármilyen helyzetben.

Egy másik emberen keresztül még inkább, hiszen az szintén az ő képmása. Úgy érzem, hogy ez egy merőben új hozzáállás, és hiszem, hogy ha elfogadjuk ezt a fajta új szemléletet, akkor a mi istenkapcsolatunk is változik: jobban odafigyelünk a Szentlélekre. Görögkatolikus egyházunkban ezen keresztül azt szeretném elérni, hogy elsősorban az imaéletünkben nyissuk meg magunkat jobban a Léleknek. Figyeljük oda jobban, hagyjunk neki csendet, teret, hogy szólhasson hozzánk! Mindenki tud fejlődni és formálódni, és erre nagyon nagy szükség van. És közben levethetjük azt a magatartást, amellyel olykor bennünket katolikusokat vádolni szoktak, hogy az igazság birtokosaiként lenézünk másokat. Mert hiába mondjuk azt, hogy nem vagyunk ilyenek – ha mások így látnak minket, akkor ezen el kell gondolkodni.

A keresztény dialógus tehát nem lehet más, mint a Lélekben való beszélgetés, odafigyelés, hogy mit mond a másikon keresztül, és a másikon keresztül elhangzott szavam énbennem miként hat.

Hogy mindezt egy tudományos konferencián hogyan tárjuk elő, erre magam is kíváncsi vagyok, de fontosnak tartottam összekötni az Egyháznak ezt a megújulási irányzatát, törekvését ezzel a konferenciával, amelyben sok oldalról fogjuk majd meghallani, hogy milyen a keresztény párbeszéd.

Az érseki köszöntő után a főiskola újonnan felálló köznevelési kutatócsoportját Garai Péter főiskolai docens, a vallásfilológiai kutatócsoportot Orosz István Mokiosz atya mutatta be a résztvevőknek.

A plenáris előadást A hittudomány szerepvállalásának lehetőségei és határai a társadalom szolgálatában címmel Kruppa Tamás atya, főiskolai tanár tartotta.

Ezután a program számos előadással folytatódott a teológiai és az interdiszciplináris szekcióban. Ez utóbbiban a főiskolán oktató előadók mellett a Nyíregyházi Egyetem számos meghívott kutatója tartott előadást.

Szöveg és fotó: Vándor Ilka/SzAGKHF

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria