Keresztség és bérmálás, rózsavíz és vörösbor – A görögkatolikus templomszentelés szertartásáról

A görögkatolikus szervezésű, de lelkiekben ökumenikus jellegű Teológia Bár-kinek előadás-sorozat 2022-ben, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola licenciátusi képzésében oktató teológusok részvételével indult el Debrecenben azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson a kötetlen párbeszédre Istenről, vallásról, egyházról.

Az érdeklődők számára idén is négy előadással készülnek a szervezők.

Október 3-án szentelték újra a felújított debreceni Istenszülő oltalma görögkatolikus főszékesegyházat, ezért a sorozat első előadásának témájául a templomszentelés szertartását választották.

Az újraszentelésről szóló beszámolót ITT olvashatják.

Az előadás közös imádsággal kezdődött, majd Seszták István főhelynök köszöntötte a hallgatóságot. Kiemelte: közel három év után a debreceni görögkatolikusok újra visszatérhetnek az Attila téri főszékesegyházba.

Nyirán János fődiakónus előadásából az érdeklődők megismerhették a templomszentelési szertartás és az imádságok gazdag teológiai tartalmát, a szertartás lényeges elemeit és gazdag jelképrendszerét.

A szentelés kezdetén a püspök és a papok a templom ajtajához vonulnak. A püspök egy diszkoszon tartja a később az oltárban elhelyezésre kerülő ereklyét. A templomajtóban a 23. zsoltár utolsó négy verse hangzik el. „Emeljétek föl, fejedelmek, a ti kapuitokat! Emelkedjetek föl, örök ajtók, hogy bemenjen a dicsőség királya!” A kapuk megnyílnak a papság és a hívek előtt.

A teljes szertartás legjelentősebb része, amikor megszentelik az oltárt, amely Krisztus sírját és trónusát is jelképezi. A debreceni főszékesegyház thassosi márványból készült oltárába Szent Florusz és Laurosz ereklyéje kerül. A szentelést végző püspök elhelyezi az ereklyét tartalmazó szelencét az oltár közepén kialakított üregben.

Ezután műrót és forró viaszt önt rá, majd a nyílást lezárják. A püspök ekkor tisztaságot és ünnepélyességet jelképező fehér ruhát ölt magára, vízzel lemossa, megtörli, majd rózsavíz és bor keverékével kereszt alakban leönti az oltárt. A bor és a rózsavíz jelenléte Krisztus kereszthalálának egyik mozzanatát idézi: „…az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle” (Jn 19,34). Az oltár lemosásának célja nemcsak a szennyeződésektől való megtisztítás: ez a cselekmény a keresztség szentségét is jelképezi.

A megtisztított oltárt a sarkain és az oldalain műróval, szent olajjal kenik meg. Az oltár lemosásához használt víz a keresztséget, a műró, „a Szentlélek ajándékának pecsétje” pedig a bérmálást jelképezi.

Mindezeket követően történik az oltár felöltöztetése. Helyére kerül a liturgikus színű oltártakaró és az antimenzion, majd az evangéliumos könyv, egy kereszt, a szentségház és a gyertyatartók.

A szentelés zárásaként a püspök műróval megkeni, szenteltvízzel meghinti, végül megtömjénezi a templom négy falán elhelyezett kereszteket, majd elkezdődik az ünnepi Szent Liturgia.

A Teológia Bár-kinek előadássorozat a Hierotheosz Egyesület és a Hajdúdorogi Főegyházmegye szervezésében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium támogatásával valósul meg. A további előadások időpontját a plakáton találják.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Szöveg: Tóthné Espán Margaréta/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír