Két év kihagyás után ismét megrendezik a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálét Kecskeméten

Az első tíz kiállítás során – 2002 és 2020 között – összesen 1274 alkotás került kiállításra a kecskeméti Cifrapalotában. A zsűrizésre az elmúlt években összesen 2316 mű érkezett be – nem számítva ebbe az „előzsűriztetett” kompozíciókat. A számok mutatják, hogy a biennálé jelentős űrt töltött s tölt be a magyarországi kiállítási palettán belül, hiszen az évek során az egyik legnagyobb országos sorozattá nőtte ki magát. Az elmúlt évben a programot a járványhelyzet miatt nem hirdették meg.

A kiállítás választott tematikája idén az Állatok és növények. Csak a Bibliában 121 állatfajról és 80 (míg mások szerint megközelítőleg kétszázféle) növényről olvashatunk, s nem csupán a teremtésükről, vagy éppen a megmentésükről az özönvíz története (Noé bárkája) kapcsán, hanem gyakran szerepelnek hasonlatokban, példabeszédekben is.

A sárkány megfojt egy elefántot, 13. század eleje
(The Aberdeen Bestiary, Aberdeen University Library, Univ Lib. MS 24)

A növények és az állatok a Szentírástól, illetve az apokrif irodalomtól függetlenül is a keresztény művészet kihagyhatatlan részeivé váltak. A keresztény ikonográfiában különösen fontosak együtt (pl. paradicsomkert, elzárt kert, szőlőkert, evangélista szimbólumok) és külön is (élet fája, tudás fája) a szimbolikus megjelenítéseik, a szentek legendáihoz kapcsolódva, akár attribútumként is, továbbá a fantázialények, vagy éppen az állatövi jegyek ábrázolásai. Az ókorban és a középkorban számos írás szolgált még további forrásul a szimbolikus ábrázolásokhoz, így pl. a növények, virágok terén 1120 körül St-Omeri Lambert kanonok Liber floridus, vagy éppen Konrad von Würzburg Die goldene Schmiede című, 1275 körül keletkezett műve, illetve valamivel később Franz von Retz Defensoriuma (az utóbbi kettő főleg Máriára vonatkozóan), a Physiologus című munka pedig a bestiariumillusztrációk tekintetében.

Külön érdekes vonatkozás az állatok és az emberek kapcsolata is. Az állatok feletti uralmat Isten ugyanis az embernek adta (vö. Ter 1,28), de a tulajdonjogot magának tartotta fenn (vö. Zsolt 50,10).

Rendkívül gazdag területet tehát az idén kijelölt témakör, amely napjaink egyik legnagyobb globális válságjelenségére (klímaváltozás, s ahhoz kapcsolódóan is a növényi és állati fajok kihalása) is felhívja a figyelmet.

Kertészfi Ágnes: „A mennyek országa hasonlít a mustármagra”
2008, arannyal festett, hajlított síküveg, 63 x 63 x 8cm (Kecskeméti Katona József Múzeum)

A biennáléra kortárs képző- és iparművészek (professzionális, 18 éven felüli alkotók, művészeti egyetemek hallgatói) pályaműveit várják a szervezők.

Ha valaki művészeti, tematikai okokból igényli, június 23-ig lehetősége van „előzsűrire”, melynek során arra kapnak választ az alkotók, hogy érdemes-e egyáltalán az adott művet a biennálé zsűrije elé bocsátani. (Az előzsűri nem kötelező, nem feltétele a beadásnak, s nem helyettesíti a július 5-i „rendes” zsűrit.)

A biennálé részletes felhívása az aktuális tematikával, a művek beadásának helyével, idejével, továbbá a letölthető átvételi elismervénnyel, a Kecskeméti Katona József Múzeum honlapján a BIENNÁLÉ menüpont alatt található.

A biennáléhoz kapcsolódó módszeres gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, a keresztény témakört előtérbe helyező, több mint félezer alkotást számláló, speciális gyűjteményi egység is. (A biennálé történetéről és a keresztény gyűjteményről részletesen ITT olvashatnak.)

További információk felől ifj. Gyergyádesz László művészettörténésznél, a biennálé kurátoránál lehet érdeklődni (telefonszám: 70/799-8856; e-mail cím: gyergyadesz@gmail.com).

(Kiemelt kép: Tóth Menyhért: Gonosz, 1940 körül, vászon, olaj, 80 x 100 cm, Kecskeméti Katona József Múzeum)

Forrás és fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

Magyar Kurír