Kettős ünnep a Tábor-hegyen – A színeváltozást és a bazilika centenáriumát ünnepelték a Szentföldön

A különleges jubileum, amely egybeesik a jeruzsálemi Olajfák hegyének lejtőin található Nemzetek temploma (más néven Basilica Agoniae Domini, Az Úr haldoklásának bazilikája) felszentelésének évfordulójával, lehetővé teszi a hívek számára, hogy a Szentföldi Kusztódia gondozásában lévő kegyhelyekre szervezett búcsús zarándoklaton keresztül megtapasztalják a megbocsátást, kiengesztelődést.

Jeruzsálemből, Názáretből, Akkóból és a galileai kegyhelyekről sok hívő gyűlt össze az 580 méteres tengerszint feletti magaslaton fekvő Tábor-hegyen, amely egyedül áll az izraeli Jezréel-síkságon. Ez az a hely, ahol – Jeruzsálemi Szent Cirill nyomán (4. század) – a hagyomány szerint Jézus színeváltozása történt: „...a magas hegyen [...] Ott elváltozott előttük: arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény.” (Mt 17,2)

Később három templomot építettek ezen a hegyen, ahol a szerzetesek felváltva, éjjel-nappal imádságban virrasztottak (ahogyan az örmény szerzetes, Jeghise írja a 7. században). 1631-ben települt a hegyre a ferences kusztódia közössége.

Az augusztus 6-án tartott ünnepet Francesco Patton OFM, a Szentföld kusztosa vezette. A szentmise elején a bazilika előtt, a szentkapu ünnepélyes megnyitásával kezdődött meg a jubileumi év.

„Azért vagyunk ma itt, hogy megnyissuk e bazilika centenáriumi jubileumát, amely Antonio Barluzzi építész első műve, melyet 1921 és 1924 között épített. A bazilika tanúja Jézus színeváltozásának, az Atya szózatának a három apostol előtt” – mondta a kusztus, majd bejelentette:

Az apostoli penitenciárius elfogadta kérésünket, és megújította a búcsú elnyerésének lehetőségét a Szentföldi Kusztódia gondozásában lévő kegyhelyen a zarándokok számára.”

Helyi szokás szerint számos galileai keresztény család gyűlt össze a kegyhelyen már előző este; sátrakban töltötték az éjszakát, várakozással telve. Ez a hagyomány még az oszmán időkre nyúlik vissza, amikor a szerzetesek birtokolták a helyet, de évente csak egyszer, a színeváltozás ünnepén volt joguk odamenni.

A szentbeszédet a názáreti plébános, Ibrahim Alsabagh OFM mondta, aki a színeváltozás jelentését aktualizálta, és azt a kérdést tette fel, vajon megjelenik-e az Úr ma is, hogy megerősítse az embereket hitükben. „Biztosan tudjuk, hogy

az Úr megjelenése nem korlátozódik a három tanítványra, hanem mindannyiunknak megmutatkozik, hogy megerősítse hitünket és erőt adjon a kereszt elviseléséhez”

– hangsúlyozta a szónok.

„Megjelenik igéjén, a szentségeken keresztül és üdvözítő erejében. Szeretetén keresztül

Jézus minden alkalommal, amikor megszólítjuk őt, átváltozik a szívünkben, hogy betöltse azt bizonyosságával, és hogy közölje velünk üdvözítő erejének teljességét, amire szükségünk van."

Az ünnep végén a szerzetesek és a hívek körmenetben indultak a Descendentibus-kápolna felé, amely a Tábor-hegyi kegyhely bejáratánál található. A név az apostolok Tábor hegyéről lefelé vezető útjára utal: „A hegyről lejövet (descendentibus) Jézus a lelkükre kötötte: »Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad.«” (Mt 17,9) Itt a Szentföld kusztosa átadott a szerzeteseknek néhány ágat a templom mögötti örökzöld tölgyfáról, amely a zarándokhely és az ünnepség szimbóluma.

Forrás és fotó: Szentföldi Ferences Kusztódia

Kuzmányi István/Magyar Kurír