Kézfogás Tihanyban – egyházi iskolák dunántúli regionális öregdiák-találkozója

A hagyományos rendezvényre több százan érkeztek idén is a szélrózsa minden irányából. A vendégek zömében hajdani bencés, ferences, piarista iskolák növendékei voltak, illetve az angolkisasszonyok intézetében tanultak. Az egybegyűlteket Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel házigazdaként köszöntötte a templomban. A délelőtt során lelki programokra, előadásokra, került sor, emellett a zenei műsorban Halmos Eszter és Ötvös-Cseke Noémi énekművészek, valamint L. Kovács Ildikó orgonaművész, Zrínyi Orsolya hegedűművész közreműködésével Vivaldi, Pergolesi és Bach művei hangzottak el.

A két meghívott előadó, Fazakas Z. Márton, a Csornai Premontrei Apátság apátja, valamint Maróth Miklós orientalista, iszlámszakértő (volt bencés diák) szólt a migrácóról s annak vallási, társadalmi vetületéről, illetve a megszentelt éve kapcsán a múlt, a jelen és a jövő közötti, sokszor nehezen áthidalható ellentétekről, hiányokról az iskolai nevelésben. Az apát többek között beszámolt rendjük iskolája, a Csornai Premontrei Gimnázium küzdelmes helyzetéről, arról, hogy milyen nehéz manapság megtalálni a közös hangot a fiatalokkal, s hogy a szétszóratás évtizedei, a folytonosság megszakadása milyen problémákat hoz elő napjainkban iskolájuk életében. Megemlítette, hogy már az ő diákjaik között is van egy iszlámhívő.

Maróth Miklós professzor átfogó előadásában visszatekintett az iszlám vallás kezdeteire, elemezte a judaizmus, a kereszténység és az iszlám közös és eltérő jellemzőit. Mindhárman az egyistenhit talaján állnak – mondta –, s vallják, hogy hitük isteni kinyilatkoztatásból ered. Ezt a kinyilatkoztatást a zsidók a prófétákon keresztül, a kereszténység Jézus Krisztuson keresztül, a muszlimok pedig Mohamed prófétán keresztül kapták. A muszlimok azonban hozzáteszik: a Koránt ők egyenesen Istentől kapták, s ez az egyetlen hiteles forrás, hitük szerint a zsidók és a keresztények könyvei hamisítások. Rámutatott továbbá, hogy az iszlám gyors terjedését a vallási tanítás egyszerűsége segítette elő már a kezdet kezdetén, amikor analfabéta pásztornépek tömegei találtak fogódzókat benne, s váltak muzulmánokká. Az iszlám napjainkban is sebesen terjed, ennek okai közül kiemelte, hogy ez a vallás megtartotta azt a tulajdonságát napjainkban is, hogy a közösségéhez tartozókat meg tudja védelmezni.

Egy muszlim számára az iszlám maga a szabadság, önként vállalt kötelezettséget jelent, melynek jegyében a saría (a törvény) összetartóvá, gondoskodóvá teszi a hozzátartozókat. E tekintélyelvű vallásgyakorlás pedig átjárja a politika, a munka, a társadalom minden területét. A kereszténység ezzel szemben mára önzővé, megosztottá vált, hitében meggyengült, sokaknak már nem tud kapaszkodót adni, elvesztette azt a vonzerejét, amely kezdetben jellemezte. Maróth Miklós rámutatott arra is, hogy bár elképzelhető, hogy a munka világába képes beilleszkedni egy muszlim, de más területen sosem lesz alkalmazkodó, mert az egyedüli igaz hit számára az iszlám, amely megtilt mindenfajta keveredést a hamis világgal. Ezért előreláthatóak a migráció  szomorú következményei. Több európai országban az iszlám már ma is a második legnagyobb vallás.

Délután a Porta Pacis látogatóközpontban folytatódott a „Kézfogás” elnevezésű találkozó, ahol Bischof Péter, a Bencés Diákszövetség veszprémi vezetője a Keresztény Szülők Alapítvány nevében átadta az idei támogatásokat a régióban működő egyházi nevelési intézményeknek, majd Szikora József, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője vezetésével kerekasztal-beszélgetés kezdődött a délelőtti előadásokhoz kapcsolódóan aktuális nevelési és a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről. A program során Bálint János fuvolaművész Debussy műveit adta elő.

A találkozót az apátsági templomban bemutatott szentmise zárta Fazakas Z. Márton apát celebrálásával.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír