Kéziratgyűjtemény közel 1800 Miatyánkkal – Érsekségi ékességek (18.)

A Veszprémi Érseki Könyvtár 29 469-es leltári szám alatt őrzi a különleges kéziratgyűjteményt. A rendkívüli kollekciót Kertész Kálmán állította össze.

A tudós pap 1878-ban Kollarik Kálmán néven született Zétényben. Gimnáziumi tanulmányait Kassán végezte. 1895-ben nyert felvételt a veszprémi szemináriumba, ahol kispapként kezdte el gyűjteni a Miatyánk-imádságokat. A budapesti központi szemináriumba kerülve lehetősége nyílt a szemináriumi és egyetemi könyvtár gazdag állományából hozzájutni a különféle nyelvű bibliafordításokhoz, katekizmusokhoz és nyelvészeti művekhez.

Az antikváriumokban nyelvkönyveket vásárolva tovább gyarapíthatta gyűjteményét; illetve Miatyánk-szövegeket kért a papnevelő intézetben vendégeskedő külföldi papoktól is.

1901-ben pappá szentelték, és Szulokra került káplánnak. Vidéki papként levelezés útján tudta bővíteni gyűjteményét. Missziós állomásokkal, követségekkel, nyelvtudósokkal, papokkal állt kapcsolatban. Gyűjtőmunkáját tábori lelkészként is folytatta. Az imádság szövegváltozatait külön lapokra másolta le, pontosan megjelölve a forrásokat.

1925-ben gyűjteménye már ezer darabot számlált, amelynek

díszes példányát XI. Pius pápának ajándékozta. Erről a tényről a világsajtó is beszámolt, így jutott el a brit bibliatársulat egyik tagja az akkor balatonfüredi hitoktatóként szolgáló Kertész Kálmánhoz és tanulmányozta Miatyánk-gyűjteményét.

Az Úr imádságát a legkülönfélébb nyelveken és nyelvjárásokban gyűjtötte. Az élő nyelvek változásait is nyomon követve tette egyre teljesebbé gyűjteményét. Lankadatlan szorgalommal végzett tevékenysége a mesterséges nyelvekre is kiterjedt. 1934. október 17-én a pápának személyesen nyújthatta át a Miatyánk háromszázhetvenkilenc újabban gyűjtött változatát. Kutatómunkáját egészen haláláig folytatta, 1938-ban már ezerhétszázhuszonhét imaszöveget tartalmazott gyűjteménye.

Kertész Kálmán az irodalmi élet országosan ismert alakja volt. Íróként, újságíróként, fordítóként is tevékenykedett. A Katolikus Legényegyletben jelentős közművelődési munkát is végzett. 1930-ban Öskü plébánosa lett. Megírta a plébánia történetét, és a Műemlékek Országos Bizottságától kért szakértő, Lux Kálmán útmutatásai szerint renováltatta a kerek templomot. 1940-ben hunyt el Kassán.

Élete nagy művét, Miatyánk-gyűjteményét a könyvtár részére 1953-ban vásárolta meg Badalik Bertalan veszprémi püspök Miklós József ösküi plébánostól. Az intézmény féltve őrzött kincse lett a PATER NOSTER feliratú faládikóban tárolt kéziratgyűjtemény.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír