Ki kell törni a GDP mágikus köréből – A jeles közgazdász, Partha Dasgupta tartott előadást a PPKE-n

A rendezvény középpontjában a természeti tőke közgazdaságtani szerepe, a jólét újraértelmezése és a teremtésvédelem sürgető kihívásai álltak. A brit államkincstár megbízásából készült, széles körben idézett Dasgupta-jelentés alapgondolatait maga a szerző mutatta be az egyetemistáknak és a rendezvényen részt vevőknek.

Az eseményt Kuminetz Géza nyitotta meg, aki ünnepélyesen köszöntötte Dasgupta professzort, és kiemelte, hogy a Teremtésvédelmi Kutatóintézet munkája nemcsak tudományos, hanem lelki és erkölcsi jelentőséggel is bír. „A teremtett világ védelme mélyen spirituális és erkölcsi kötelességünk is” – mondta. Beszédében három kulcstémát emelt ki a Dasgupta-jelentésből, melyek a Katolikus Egyház társadalmi tanításával egybecsengenek: a természet önértékét, a közjó eszméjét, valamint a gazdaság szolgáló szerepét. Ferenc pápa gazdaságkritikájára utalva rámutatott: „A gazdaságnak nem célként, hanem eszközként kellene szolgálnia az ember és a közösségek javát.”

Hidvéghiné Pulay Brigitta, a Teremtésvédelmi Kutatóintézet intézetvezető-helyettese ismertette Sir Partha Dasgupta akadémiai és közéleti pályafutását, hangsúlyozva, hogy a professzor munkája kulcsfontosságú a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában.

A természet nem lehet puszta lábjegyzet

Ezt követően előadásában Dasgupta professzor rámutatott arra, hogy a jelenlegi közgazdasági modellek súlyosan alábecsülik a természet szerepét. „A természet nem lehet puszta lábjegyzet a közgazdasági tankönyvekben” – fogalmazott. Kifejtette: a második világháború utáni időszakban a gazdasági növekedés példátlan ütemet vett, azonban ez súlyos ökológiai terhekkel járt. Az 1950-es évektől látványosan megnőttek az ökoszisztémákra gyakorolt emberi hatások, miközben a fajok kihalási üteme százszorosára nőtt.

Sir Dasgupta szerint a jelenlegi gazdasági gondolkodás túlzottan a GDP-re és a piaci értékekre koncentrál, miközben figyelmen kívül hagyja a természeti rendszerek értékcsökkenését. „Ha valaminek nem tudjuk meghatározni az értékét, az bizonytalanságot szül – és ez épp a természet esetében történik meg” – mutatott rá.

A professzor hangsúlyozta az ökológusokkal való együttműködés fontosságát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a környezeti szempontokat már az oktatásba is integrálni kell. „Az emberi jólét nem értelmezhető a természeti tőke figyelembevétele nélkül. Ha túlhasználjuk a természetet, mi magunk kerülünk veszélybe” – figyelmeztetett.

Kerekasztal-beszélgetés: kritikus nézőpontok és párbeszéd

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés során Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense provokatív kérdésekkel ösztönözte a diskurzust. „El kell távolítanunk magunktól a folyamatos gazdasági növekedés ábrándját. Az egészséget kell a középpontba állítani” – mondta.

A CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének vezetője, Pintér László hangsúlyozta a tudományos eredmények és a szakpolitika közötti összeköttetés szükségességét, kiemelve: „A természet és a gazdaság kapcsolatának újragondolása nélkülözhetetlen a fenntartható jövő szempontjából.”

Sir Dasgupta válaszaiban kiemelte: nem forradalmárként, hanem a hiányzó elemeket kereső gondolkodóként tekint magára. „A természethez fűződő kapcsolatunk megértése érzelmi és értelmi síkon egyaránt kulcsfontosságú – ez az a felvilágosodás, amelyben én hiszek” – fogalmazott.

A beszélgetés zárásaként Sir Dasgupta kijelentette: „Jelentésem negyven év gondolkodás eredménye. A célom az volt, hogy megértsük: a természet nem választható le az emberi jólétről. Ki kell törnünk a GDP mágikus köréből, és a döntéshozókat is erre kell ösztönöznünk.”

A Pázmány egyetem feladata a lelkiismeret megszólítása

A rendezvény méltóképpen tükrözte a Pázmány küldetését: a tudományt és hitet összekapcsoló teremtésvédelmi gondolkodás meghonosítását.

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír