Ki volt Merániai Gertrúd? – Interjú Berzeviczy Klára történésszel

Nézőpont – 2025. július 12., szombat | 12:00

Árpád-házi Szent Erzsébet édesanyjának neve Katona József Bánk bán című alkotásából ismert legtöbbünknek. Ugyanakkor sokkal kevesebbet tudunk életéről és családjáról. Ezek kutatásával is foglalkozik Berzeviczy Klára germanista, történész, aki érdekes részleteket ismertetett a Vatikáni Rádiónak adott interjújában.

Pünkösdkor volt Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának 790. évfordulója. Szent Erzsébet alakjával, példaadásával, rövid életének körülményeivel a világi és vallásos irodalom igen sokat foglalkozott. Hozzátartozóival sokkal kevésbé. 

A Vatikáni Rádió megkérte Berzeviczy Klára germanista-történészt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Germanisztika Tanszékének docensét, hogy foglaljon össze Szent Erzsébet tragikus sorsú édesanyjával, Andechs-Merániai Gertrúddal és családjával kapcsolatos néhány érdekesebb tényt.

– Gertrúdis királyné Árpád-házi II. András magyar király első felesége volt, körülbelül 1200-tól, tragikus haláláig, amely a Pilis hegységben érte, ahol gyilkosság áldozata lett. E merénylet okairól számos elmélet és szépirodalmi leírás kering, de pontos okát nem tudjuk. Dátumát 1213. szeptember 28-ra teszi a történettudomány, olyan időpontra, mikor férje nem volt a közelben; egy halicsi (ma Galícia) hadjárattal volt elfoglalva. Egyes források szerint a királyné rokonságának és kísérete tagjainak nyújtott, túlzottnak vélt kedvezmények által okozott irigység lehetett a merénylet fő kiváltó oka, de ez egyrészt nem biztos, másrészt komoly ellenérvek is felmerülnek. Itt csak azt említem meg, hogy a királyné testvére, Berthold megtartotta magyarországi magas egyházi tisztségét – kalocsai érsek volt 1206-tól –, addig, amíg 1218-ban „előlépett” az aquileiai pátriárkai székbe – nyilván nem királyi sógora támogatása nélkül.

Gertrúd királyné egyébként Andechs-Merániai IV. Berthold herceg és Wettin-Rochlitzi Ágnes kilenc gyermekének egyike volt. Családi hátterének magyar vonatkozású érdekessége, hogy mind apai nagyanyja, Wittelsbach Hedvig, mind apai dédanyja, Weimar-Isztria Zsófia Árpád-házi Zsófia magyar hercegnőnek, I. Béla király leányának a leszármazottjai voltak – tehát két vonalon is távoli rokona volt későbbi férjének.

Gertrúd királyné testvérei közül Otto és Heinrich az apjuktól örökölt uralkodói feladatokkal foglalkoztak, sőt Otto még első felesége, (Hohen)Staufen Beatrix révén Burgund palotagrófja is lett. A leányok közül Mechtild kitzingeni apátnő volt, négyen pedig fejedelmi szintű házasságokat kötöttek: Agnes II. Fülöp Ágost francia király felesége lett, egy ismeretlen keresztnevű leánytestvér a szerb fejedelmi család egyik tagjához ment feleségül, Gertrúd – mint tudjuk – magyar királyné lett, míg Hedvig a Piastok sziléziai ágából származó Szakállas Henrik herceg hitvese volt. Hedviget nem sokkal halála után az Egyház a szentek közé sorolta és ma is Lengyelország egyik nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendő lelki példaképe.

– Érdekes, mozgalmas életpályák ezek. Mit lehet tudni a további két testvérről?

– Az ő életútjuk is jól dokumentált. Mindketten egyházi pályát választottak. Ekbert a németországi Bamberg püspöke lett, Berthold pedig előbb bambergi prépost, majd 1206-tól a magyarországi Kalocsa érseke, végül 1218-ban az itáliai Aquileia igen tekintélyes pátriárkai székét kapta meg, amelyet haláláig, 1251-ig töltött be, bölcs és népszerű egyházkormányzati intézkedéseket hajtott végre.

E két kiváló férfiú életútját azonban egy tragikus esemény is keresztezte: ugyanis személyes bosszúból Wittelsbach VIII. Ottó bajor palotagróf 1208-ban, történetesen a bambergi püspöki palotában – ahol Andechsi Ottó és az emlitett (Hohen)Staufen Beatrix esküvőjét tartották –, meggyilkolta (Hohen)Staufen Fülöp sváb herceget, aki ekkor már német király volt és jó úton haladt a császári trón felé. A tettest rövidesen elfogták és egy külön e célra felállított törvényszék halálra ítélte, amit végre is hajtottak. A gyilkosság helyszíne miatt viszont a két Andechsi fivér is gyanúba keveredett. Ennek tisztázása több évig is eltartott. A fivérek ártatlanságának bizonyítása, elsősorban a pápa és a császár felé, érzékeny diplomáciai feladat volt. E feladat megoldásában, többszöri követjárással igen sikeresen működött közre Gertrúd királyné egyik bizalmasa, a feltehetően tiroli származású egyházi személy, Adolf, aki talán éppen e sikeres tevékenysége következtében lett szepesi prépost. Érdekes megemlíteni, hogy később Adolf prépost rokonai is letelepedtek a Felvidéken és kimutatható, hogy utódaik leszármazottjai ma is élnek.

– Ezek a regényes történetek jól mutatják a középkori Európa mozgalmas világát és egyben azt is, hogy milyen szoros nemzetközi kapcsolatok szövődtek a dinasztiaközi házasságok révén.

– Igen. E kapcsolatok jó példája Szent Erzsébet nagynénje, az ugyancsak szentté avatott Hedvig hercegnő is (őt ma Nagy Szent Hedvigként tiszteljük), aki németországi gyerekkora után lengyelországi menyasszony, majd igen korán, körülbelül 12 évesen uralkodói feleség és alig 13 évesen a Piast családfa legújabb hajtásának édesanyja lett. Példás családi élet és további számos gyermek után a túlvilági életre készülve előbb – férje egyetértésével – feleségként, majd később özvegyként példásan önmegtartóztató életet élt, és minden erejét, befolyását a jótékonyságnak és fogadott hazája vallási életének szentelte. Uralkodó herceg feleségeként „hivatalból” jelentős jövedelme volt, ennek legnagyobb részét a szegények támogatására költötte, sőt személyesen is közreműködött beteg alattvalói ápolásában. Példája olyan maradandó nyomot hagyott, mind Lengyelországban, mind Európa-szerte, hogy halála után nem sokkal, 1267-ben IV. Kelemen pápa szentté avatta. Magyar szempontból figyelemreméltó, hogy túlélte unokahúgát, Árpád-házi Erzsébetet, aki 1231-ben halt meg; sőt Erzsébetnek IX. Gergely pápa által történt szentté avatását is megélte, 1235-ben. Nem tudjuk, hogy személyesen találkoztak-e, de mély lelki kapcsolat lehetett közöttük: Hedvigről feljegyezték, hogy halálos ágyán Erzsébetnek egy kendőjét kérte magához, talán arra gondolva, hogy unokahúga már várja útjának következő állomásán.

A család két korábbi női tagja is a szentség hírében hunyt el, méghozzá Szent Hedvig és Gertrúdis királyné nagyapjának testvérei: Mechtild, aki Edelsteten, és Euphemia, aki Altomünster apátnője volt.

Ezek a változatos, olykor kalandos életutak visszhangot kaptak a szépirodalomban is, elég, ha Katona József kiemelkedő színdarabjára, a Bánk bánra utalunk. Sőt még manapság is, hiszen alig egy éve jelent meg egy történésznek Anna Degen írói álnéven írt, a bambergi királygyilkosságról szóló regénye (Der Königsmord von Bamberg), melyben egy Ekbert püspök udvartartásához tartozó fiktív szereplő szemével mutatja be a bambergi, sőt a velük kapcsolatos magyarországi eseményeket.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria